Meghaladta az 1850 forintot a fizikai átlagórabér

2023. 07. 20., 09:24

Az idei második negyedévében 1853 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1553 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban visszafogottabb mértékben változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 második negyedévéhez képest 11 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy már Észak-Magyarországon is 1600 forint fölé kúszott az átlagos fizikai órabér, a többi régióban 1700-1900 forint között alakul ez az érték. Közép-Magyarország és a főváros továbbra is felfelé lóg ki ebből a mezőnyből: itt az órabérek átlagos nagysága már a 2500 forintos szintet közelíti.

„Az átlagos órabérnövekedés 19 százalékos szintje azt jelzi, hogy még a második negyedévben is csökkentek a reálbérek: júniusban ugyanis a KSH továbbra is kevéssel 20 százalék feletti inflációt mutatott ki az előző 12 hónapra – hangsúlyozta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója – Most azonban ebből a szempontból fordulóponthoz érkeztünk. Bár 2023 egészére valószínűleg csökkenő reálbért fog kimutatni a statisztika, a harmadik negyedévtől már újból javulhat majd a fizikai dolgozók keresetének vásárlóértéke.”

Az év elején még számos cég esetében tetten érhető volt, hogy igyekeznek késleltetni a béremelést, mára azonban a munkaerő megtartása érdekében szinte minden vállalat lépett ezen a téren. A reálbérek korábbi szintjének fokozatos eléréséhez viszont további lépésekre van szükség az év hátralévő részében. Ennek az éves szinten nagyságrendileg 25 százalékos béremelésnek a kigazdálkodása azonban már igen sok munkáltatónak okoz komoly fejtörést.

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2023 második negyedévében átlagosan 11 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A szellemi munkát végző középvezetők körében az átlagbérek növekedése egyelőre jelentősen elmarad az infláció mértékétől – mondta Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Ebben a körben fokozottan igaz, hogy a munkáltatók nem képesek kompenzálni a pénzromlás negatív hatásait. Ebben a körben (különösen ott, ahol munkaerőhiány tapasztalható) a vizsgált időszakban megnőtt azok száma, akik munkahelyváltással igyekeztek nagyobb bérnövekedést elérni. Ezt jelzi az is, hogy az elemzett mintában egy év alatt 2-ről 5 százalékra nőtt a kilépési forgalom.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.
2026-10-10 05:30:49
A kereskedelemben 2030-ig nemcsak a technológiák és a munkakörök változnak meg, hanem az eredményes munkavégzéshez szükséges készségek is. A digitális tudás, az adatok értelmezése és a mesterséges intelligencia használata mellett felértékelődik az ügyfélkapcsolat, a problémamegoldás, az alkalmazkodás és a folyamatos tanulás képessége.
2026-10-09 14:10:00
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS