Már nem sokáig szerezhető tanfolyamokon OKJ-s képesítés

2019. 09. 18., 11:00

Várhatóan 2020 őszétől az OKJ-s képzés keretében oktatott szakmák nagy részét már csak iskolarendszerű képzésben lehet majd tanulni. Azoknak, akik rövidebb idő alatt szeretnének szakmát szerezni, gyorsan kell jelentkezniük a kiszemelt képzésre – írja közleményében a Centrum Oktatóközpont.

Hamarosan átalakítják az OKJ-s képzések rendszerét: a jelenleginél sokkal kevesebb szakmát lehet majd iskolarendszeren kívül, tanfolyami formában tanulni.

Az állam által elismert szakképesítéseket felsoroló Országos Képzési Jegyzék (OKJ) jelenleg 573 szakmát, illetve ezekre épülő egyéb képzettséget tartalmaz. A most zajló felülvizsgálat során az alapszakmák számát 171-re szűkítették le. Ezeket a szakképesítéseket a jövőben már csak iskolarendszerű, 3-5 éves képzéseken lehet majd megszerezni.

További változás lesz, hogy a képzések végén mindenki csak államilag akkreditált vizsgaközpontokban szerezhető majd meg az oklevél.

„Azoknak, akik a mostani rendszerben szeretnének tanulni, és nagyobb kínálatból szeretnének választani, most érdemes jelentkezniük a kiszemelt képzésekre” – írja közleményében a Centrum Oktatóközpont. „Az ősszel és 2020 elején induló felnőttképzések a jelenlegi rendszerben zajlanak le, és a végzett hallgatók teljes értékű szakmai bizonyítványt kapnak” – írják.

A felnőttképzések nem ingyenesek, nem jár a jelentkezőknek diákigazolvány, de a szervező iskolák számos más előnyt nyújtanak a tanulóknak. Ezek az iskolák igyekeznek alkalmazkodni a munkaerő-piaci kereslethez, és sok esetben partnercégekkel együttműködve segítenek a végzett tanulóknak az elhelyezkedésben.

A diákok igényeihez is jobban igazodnak az iskolarendszerű képzésekhez képest, például többféle ütemezésben indulnak tanfolyamok, hogy munka mellett is be tudjanak járni a tanulók. Mivel ezek piaci alapon működő iskolák, így jobb körülmények közt, modernebb eszközökön sajátíthatják el a diákok a választott szakmát.

Az országgyűlés már ősszel elfogadhatja a szakképzést és a felnőttképzést érintő változásokat, hogy a beiskolázást a jövő év elejétől már az új szabályok szerint kezdhessék meg. Felnőttképzésben a tervek szerint csak részképzettségeket, specializációkat lehet majd tanulni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS