Manpower: javulnak a cégek létszámbővítési várakozásai

2025. 09. 10., 18:05

Javuló foglalkoztatási mutatókat vetítenek előre a hazai munkáltatók várakozásai 2025 utolsó negyedévére. Ebben az időszakban a magyar cégek 25 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, csökkentést pedig csupán 17 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 42 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, amelynek keretében Magyarországon 525 munkáltatót kérdeztek meg 2025. IV. negyedévi munkaerő-felvételi szándékaikról.

A létszámnövekedést, illetve -csökkenést előrejelző cégek számának különbségéből származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +8 százalékos átlagos értéket ért el, ami 4 százalékponttal magasabb az előző negyedéves értéknél.

Három negyedév fokozatosan csökkenő tendenciája tört meg ezzel az adattal, ami a hazai cégek újból növekvő optimizmusára utal.

„Az utolsó negyedévre vonatkozó várakozások azt mutatják, hogy a magyar munkaerőpiac túlvan a mélyponton, a hazai vállalkozások immár a foglalkoztatottság további élénkülésére számítanak – mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója. – Ez az élénkülés azonban akkor lesz majd erőteljesebb, ha a gazdaság ismét egyértelmű növekedési pályára áll. Jelenleg még főként csak egyes szektoroknak köszönhető a pozitív elmozdulás. Az egyik ilyen terület az autóipar, amely az USA-EU vámmegállapodás nyomán ismét biztosabb piaci viszonyok között tud tervezni, miközben a szektor nagy beruházói egyre újabb kapacitásokat vonnak be a termelésbe. A másik, az év végére erőteljes élénkülést váró szektor a pénzügy és ingatlan, amelynek kilátásait pozitívan befolyásolhatta a most induló kedvezményes lakáshitelezési program is.”

A szektorok közül tehát a legnagyobb létszámbeli felfutás a logisztika és autóipar (NFM: +39 százalék), illetve a pénzügy és ingatlan (+36 százalék) területeken várható. Szintén átlag feletti növekedést várnak a munkáltatók a kommunikációs szolgáltatások (+17 százalék), illetve az alapanyag- és feldolgozóipar (+12 százalék) cégei körében. Az energia és közmű (mínusz 52 százalék) szektorban ugyanakkor egyértelmű létszámleépítési tendencia rajzolódik ki. A többi területen lényeges elmozdulás az előző időszakhoz képest nem várható.

A 8 százalékos létszámbővítési mutató országos átlagot jelöl, ám az egyes régiók között jelentősek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai a Közép-Dunántúlon (NFM: +20 százalék), a Nyugat-Dunántúlon (+14 százalék) illetve az Észak-Alföldön (+12 százalék). Budapesten (+9 százalék) az átlaghoz közeli növekedés várható, a többi régióban néhány százalékos növekedést vagy stagnálás közeli szintet mutatnak az előrejelzések.

A létszámnövelést tervezők aránya az 50–249 főt, illetve a 250–999 főt foglalkoztató közepes méretű vállalatok körében a legnagyobb (NFM: 18, illetve 16 százalék) Más méretkategóriákban átlag alatti a létszámnövelési várakozás, a legnagyobb, 5000 ezer fő feletti létszámmal rendelkező cégek pedig enyhe létszámleépítési szándékot (mínusz 5 százalék) jeleznek előre.

Az előző negyedévhez képest nemzetközi téren szinte változatlanok a kilátások a munkaerőpiaci mozgásokat illetően. A mutatószám jelenleg is igen magas, 23 százalékon áll, ami csupán 1 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedéves szintnél. Visszaesést a vizsgált 42 ország egyikében sem várnak, de gazdasági nehézségei miatt Argentína (+5 százalék) és Hongkong (+6 százalék) csak lassú növekedésre számíthat. Európában (+18 százalék) a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Írországban (+29 százalék), Hollandiában (+28 százalék), valamint Svédországban és Svájcban (26–26 százalék) terveznek munkaerő-bővítést. Európán kívül elsősorban az Egyesült Arab Emírségekben (+45 százalék), Indiában (+40 százalék), Brazíliában (+36 százalék) Costa Ricában (+35 százalék) és Kínában (+34 százalék) várják a legnagyobb arányú állománybővülést az ottani munkáltatók.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók szerint mely tényezők vannak leginkább hatással a munkaerő megtartására. A hazai cégek válaszaiból az derül ki, hogy a legtöbben (37 százalék) a munka rugalmas ütemezését tartják ilyen tényezőnek, de szinte ugyanennyien említették a munkatársak megfelelő elismerését, valamint a munka és magánélet közti egyensúly megteremtését (36–36 százalék) is. Szintén sokan (28 százalék) tulajdonítanak fontos szerepet a vezetői viselkedésnek. Ugyanakkor a munkavégzés helyszínéhez kapcsolódó rugalmasság (például a home office lehetőségének biztosítása) érdekes módon viszonylag alacsony arányban (21 százalék) kapott említést.

A magyarországi cégek 42 százaléka tapasztalja azt, hogy a toborzással foglalkozó részlegük számára legnagyobb kihívást a képzett jelöltek bevonzása jelenti. Ugyanakkor a munkaerőfelvételi folyamataikat 45 százaléknyian tartják hatékonynak abban, hogy a megfelelő embereket válasszák ki a megfelelő feladatra, és csupán 10 százaléknyian elégedetlenek e folyamatok jelenlegi, cégen belüli alakulásával.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS