Manpower: a hazai cégek többsége béremelést tervez

2026. 02. 05., 14:15

A magyarországi munkáltatók jelentős része béremeléssel számol 2026 első félévében, ugyanakkor a tervezett lépések többsége mérsékelt sávban marad, a kiegészítő juttatásoknál pedig inkább a stabilitás dominál. A fizetések átlátható kommunikációja ugyanakkor továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

A kutatás több mint 300 magyarországi vállalat HR- és vezető szakembereinek válaszai alapján készült, és számos ágazat – a feldolgozóipartól a kereskedelmen és logisztikán át az IT-, pénzügyi és üzleti szolgáltatásokig – munkaerőpiaci várakozásait tükrözi.

A kutatás szerint a munkáltatók több mint 84 százaléka tervez béremelést az év első felében, ugyanakkor az emelések többsége 5 százalék alatti vagy 6–10 százalék közötti sávban koncentrálódik. A cégek kisebb része számol jelentősebb emeléssel, míg bértömegcsökkentést csupán elenyésző arány jelez, emellett közel 14 százalék egyáltalán nem tervez bérmódosítást. Az adatok alapján a kereskedelemben és az egészségügyi/gyógyszertári területen erősebb az emelési szándék, míg a pénzügyi szektorban vegyesebb kép és nagyobb bizonytalanság látható.

A béremelést tervező vállalatok többségénél az intézkedés széles kört érint: több mint felük  az összes munkavállalóra kiterjeszti a változtatást, míg további jelentős részük (26,98%) az állomány 50-80 százalékánál emel. A döntések hátterében elsősorban az inflációs környezet, a megtartási kényszer, valamint a piaci bérekhez való igazodás áll.

„A vállalatok számára ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e béremelésre, hanem az, hogy azt milyen mértékben és milyen körben tudják fenntarthatóan végrehajtani. A célzott, ugyanakkor széles körű emelések jól mutatják, hogy a munkaerő-megtartás elsődleges szemponttá vált” – mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója.

A plusz juttatások és bónuszok terén ezzel szemben visszafogottabb tervek láthatók. A válaszadó cégek négyötöde nem tervez érdemi változtatást ezen a területen 2026 első felében, és csak kisebb részük (közel 18%) jelezte előre a juttatási csomag bővítését vagy növelését.

A foglalkoztatási kilátások összességében pozitívak: a vállalatok több mint harmada létszámbővítést tervez, míg közel 43 százalékuk stabil állománnyal számol. A nettó foglalkoztatási előrejelzés így kifejezetten kedvező, ugyanakkor a toborzás továbbra is kihívást jelent: a cégek közel 43 százaléka számolt be nehézségekről az elmúlt időszakban, elsősorban az értékesítési és beszerzési, a termelési, valamint a számviteli és pénzügyi területeken.

A felmérés szerint a munkahelyi fluktuáció átlagos mértéke 2025-ben 12,5 százalék volt, és a leggyakrabban megjelölt ok továbbra is az, hogy a munkavállalók kedvezőbb bérajánlatot kapnak a versenytársaktól. Ez a tendencia tovább erősíti a bérek és az ajánlatcsomagok versenyképességének szerepét a munkaerő megtartásában.

A kutatás bértranszparenciára vonatkozó eredményei azt mutatják, hogy ezen a téren még jelentős az elmaradás. A vállalatok kétharmada soha nem tüntet fel fizetési sávot az álláshirdetéseiben, miközben csak viszonylag szűk kör alkalmazza ezt rendszeresen. Az uniós bértranszparencia-irányelv kapcsán a cégek többsége még felkészülési vagy tervezési fázisban van, és csupán kisebb részük érzi magát teljes mértékben felkészültnek az új elvárásokra.

A béremelés ma már nem egyszeri döntés, hanem folyamatos egyensúlykeresés a költségoldal, a megtartás és a piaci verseny között. A következő időszakban egyre nagyobb szerepe lesz annak is, mennyire átláthatóan kommunikálják a cégek a bérpolitikájukat, hiszen a versenyképes ajánlat ma már nemcsak a fizetés mértékéről, hanem annak érthetőségéről is szól” – hangyúlyozta Varga Péter.

A „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című felmérés teljes anyaga elérhető és letölthető a Manpower Magyarország weboldaláról.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS