Lassan lépeget a nemek egyenlősége felé a PR-ipar

2023. 03. 08., 18:11

Annak ellenére, hogy a globális PR-ipar dolgozóinak kétharmada nő, az igazgatótanácsokban továbbra is a férfiak dominálnak – állapítja meg jelentésében a Global Women in PR (GWPR).

A közel 500 tapasztalt női PR-szakember válaszait elemző jelentésben kiemelik, hogy a Covid-19 világjárvány jelentős változásokat hozott a PR-szakmában dolgozó nők munkarendjében: 92 százalékuk rugalmasan, 81 százalékuk távmunkában dolgozik. Mindez remek lehetőséget teremtett a nők számára, a megkérdezettek 71 százaléka szerint ez lehetővé teszi, hogy egyensúlyt teremtsenek a karrierépítés és nevelési, gondozási feladataik között. Az elemzők szerint a rugalmas munkavégzés hosszabb távon is megmaradhat, a válaszadó szakemberek 92 százaléka arra számít, hogy a jövőben is rugalmasan fog dolgozni. A munkáltatók hozzáállása is pozitívan változott, kétharmaduk jó gyakorlatnak tekinti a flexibilis munkavégzést.

A jelentésből az is kiderült, hogy a nemek közötti egyenlőség az igazgatóságokban továbbra sem valósul meg, az igazgatótanácsi székek többségét férfiak foglalják el. Ezt megerősíti, hogy a nők 50 százaléka úgy véli, hogy akinek gyermeke van, azt hátrányos megkülönböztetés éri a karrierépítés terén. A legtöbb női szakember nemi- (27 százalék) és életkor-alapú diszkriminációról számolt be (23 százalék). A jelentésben leírták, hogy a sokszínűségi és befogadási szabályozás terén még sok a tennivaló, mivel a vállalatoknak csak egyharmada fogalmaz meg életkori esélyegyenlőségi célokat a politikáiban.

Tízből nyolc nő úgy véli, hogy a nők jelenléte az igazgatótanácsban segítheti a munkamódszerek és kreativitás javítását. Jó hír, hogy a válaszadók 60 százaléka szerint már történt előrelépés a nők vezetői pozícióba kerülését akadályozó tényezők elhárítása terén.

Ludvig Orsolya, az MPRSZ elnökségi tagja, a Mathias Corvinus Collegium Kommunikációs Műhelyének vezetője elmondta: „Szakmai, illetve karrier szempontból is kiemelkedő jelentőségű a személyes példamutatás. Nőként lehetőségünk van megmutatni, hogyan lehet empátiával, nyitottsággal, felelősen fordulni célcsoportok felé. Jómagam háromgyerekes anyaként irányítottam multinacionális nagyvállalatok vállalati kommunikációs tevékenységét, jelenleg pedig a jövő generációival foglalkozom oktatóként. Igyekszem transzparensen megmutatni, hogy egyrészt nem vagyok UFO, és nem nehézségektől mentes az ilyen „éjjelnappali multitasking”, másrészt viszont azt is, hogy egyáltalán nem lehetetlen, van mód megélni a szakmai és a családi szerepemet is.”

Panulin Ildikó, az MPRSZ elnökségi tagja, a Szerencsejáték Zrt. vállalati kommunikációs főosztályvezetője elmondta: „Eddigi munkáim során számos élethelyzettel találkoztam, rádiósként, majd kommunikációs szakemberként többféle tudást és tapasztalatot összegyűjtöttem, amelyek mind-mind hozzátettek az egyéni fejlődésemhez, ezáltal az életemhez és a munkámhoz egyaránt. Osztom azok véleményét, akik szerint a nő és a férfi közötti különbséget inkább kulturális gyökereink, mintsem a biológiai különbségeink határozzák meg. Ma már a fiataloknál a nemek közötti különbség az életcélokat és a szakmai karriert illetően kevésbé éles, mint 50 évvel ezelőtt megszokott volt, elég, ha a férfiak családban betöltött szerepének változására gondolunk, vagy az egyre sokasodó női vezetőkre. Ez a folyamat vezethet ahhoz, hogy egyre inkább a tudás számítson, és nem az egyéb tényezők, mint a nem, a kor vagy a származás.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS