Külföldiek munkavállalása Magyarországon: „kontrollált rendszerkorrekciót” javasol a szakmai kerekasztal

Külföldiek munkavállalása Magyarországon: „kontrollált rendszerkorrekciót” javasol a szakmai kerekasztal
2026. 07. 08., 11:10

A külföldiek magyarországi foglalkoztatását érintő változások egyeztetésére létrejött szakmai kerekasztal javaslatot dolgozott ki a terület transzparens működése, az európai uniós irányelveknek való megfelelés, a magyar gazdaság versenyképességét segítő szempontok alapján.

A társadalmi és szakmai egyeztetésre májusban alakult kerekasztal munkájában 25 HR- és bevándorlási szolgáltató képviselői, jogi szakemberek, kereskedelmi kamarák, szakmai szövetségek, érdekképviseletek vesznek részt, javaslatukat több minisztériumnak, illetékes szervezetnek is megküldték.

A magas hozzáadott értékű munkahelyek és tevékenységek stratégiai fontosságúak a befektetők Magyarországra vonzásában, ehhez, és a gazdaság növekedésének fenntartásához nélkülözhetetlen a harmadik országbeli magasan képzett munkavállalók alkalmazása is – olvasható a kerekasztal közleményében.

A harmadik országok foglalkoztatására vonatkozó 2024 januárjában bevezetett, azóta többször is módosított szabályozás nem szolgálja sem a magyar foglalkoztatók, sem a gazdaság érdekeit – írják a szakértők, akik szerint nem kisebb módosításokra, hanem egyeztetésen alapuló strukturális reformra van szükség. A jelenlegi szabályozás ugyanis a munkáltatóknak, a hatóságoknak, és a munkavállalóknak egyaránt bizonytalanságot okoz. Hátrányos az ország versenyképességére is, hiszen a magyar gazdaság versenyben áll az EU-s tagországokkal, ahol jóval átláthatóbb, a piaci igényekre, átfogó foglalkoztatási stratégiára épülő szabályozás van életben.

A szakértői előterjesztésben nem általános nyitást javasolnak a külföldi munkavállalók előtt, hanem kontrollált rendszerkorrekciót, amelyben a magyar munkavállalók elsőbbsége érvényesül, míg a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására csak ott adna kiszámítható, jogszerű lehetőséget, ahol a nem áll rendelkezésre hazai vagy EGT-s munkaerő.

Magyarországon jelenleg nincs olyan általános, alapértelmezett munkavállalási célú tartózkodási engedély, amely világos feltételek mellett, egyedi elbírálás alapján kezelné a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását – hangsúlyozza a kerekasztal közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 17., 11:05
A második negyedévben javuló és bizakodó hangulat jellemezte a kis- és középvállalkozásokat – mondta Kozák Ákos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója csütörtökön a VOSZ Barométer második negyedévi jelentését bemutató sajtótájékoztatón.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS