A nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók 46 százaléka tervezi, hogy legalább egy időre külföldön vállal munkát. A K&H ifjúsági index szerint ezzel párhuzamosan mindössze minden harmadik diák bízik abban, hogy tanulmányai után könnyen talál állást. Az eredmények így egyszerre mutatják a külföldi tapasztalatszerzés iránti nyitottságot és az elhelyezkedési lehetőségek óvatosabb megítélését.
Kissé csökkent az arány, de továbbra is magas
A mostani eredmény 3 százalékpontos csökkenést jelent a 2025 harmadik negyedévében mért 49 százalékhoz képest. A külföldi munkavállalás iránti nyitottság ugyanakkor továbbra is magas, hiszen még mindig a hallgatók közel fele számol ezzel a lehetőséggel karriertervei részeként.
Nem végleges külföldre költözés a terv
A válaszok alapján a külföldi munkavállalás sokaknál nem végleges kiköltözést jelent, hanem a szakmai tapasztalat, a nyelvtudás és a nemzetközi rutin megszerzésének lehetőségét. A hallgatók egy része tehát átgondolt, hosszú távú tervei egy állomásaként tekint a külföldön töltött időszakra, amely később a hazai elhelyezkedésben is előnyt jelenthet.
Kiemelten fontos a tudatos karrierépítés
„Beszédes, hogy miközben a hallgatók közel fele nyitott arra, hogy legalább egy időre külföldön vállaljon munkát, mindössze minden harmadik diák bízik abban, hogy könnyen talál majd állást az iskola befejezése után. A két eredmény együtt azt mutatja, hogy a fiatalok karrierterveiben egyszerre jelenik meg a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetősége és az elhelyezkedési esélyek óvatosabb megítélése. Sokak számára a külföldi munkavállalás nem végleges döntést jelent, hanem egy olyan időszakot, amely értékes szakmai tapasztalatot és nyelvtudást adhat, és később a hazai karrierben is előnyt jelenthet. Mivel egy külföldi munkavállalás vagy az álláskeresés szakmai és anyagi felkészülést egyaránt igényel, a tudatos karrier- és pénzügyi tervezés már a felsőoktatási évek alatt kiemelten fontos” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági marketingvezetője.
A fővárosban tanulók „mobilabbak”
A felmérésből kiderül, hogy a külföldi tapasztalatszerzés iránti nyitottság nem korlátozódik kizárólag a munkavállalásra. A nappali tagozatos hallgatók 33 százaléka azt is tervezi, hogy legalább egy időre külföldön tanul. A fővárosban tanulók körében ez az arány kiemelten magas, 41 százalékos, míg a kisebb városokban tanulóknál 17 százalék, vagyis a nemzetközi mobilitás iránti nyitottságban területi különbségek is megjelennek.
Bizonytalanok, mégis nyitottak
A kutatás rámutat, hogy a hallgatók óvatosan ítélik meg saját hazai elhelyezkedési esélyeiket. Mindössze 33 százalékuk gondolja úgy, hogy tanulmányai befejezése után inkább vagy nagyon könnyen talál majd állást. Ez az elmúlt években megszokottnál alacsonyabb arány, ami arra utal, hogy a gazdasági környezet bizonytalanságai és a munkaerőpiac változásai a fiatalok várakozásaiban is tükröződnek.
Nem a hazai tanulmányokkal való elégedetlenség a fő motiváció
A külföldi munkavállalási szándék ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a hallgatók elfordulnának tanulmányaiktól. Éppen ellenkezőleg: a kutatás szerint a diákok 61 százaléka úgy érzi, hogy azt tanulja, ami valóban érdekli, és szívesen is foglalkozik vele. A külföldi munkatapasztalat iránti nyitottság így inkább a szakmai fejlődés és a nemzetközi tapasztalatszerzés iránti igényt tükrözi, mintsem a tanulmányokkal való elégedetlenséget.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.