Kevesebb új kollégával és cafeteria juttatással terveznek a vállalkozások

Kevesebb új kollégával és cafeteria juttatással terveznek a vállalkozások
2022. 12. 01., 14:21

Kevesebb új munkavállalóval tervezik a következő évet a vállalkozások: felére esett vissza a munkaerőfelvételt tervezők aránya, miközben létszámleépítésben utoljára 10 évvel ezelőtt gondolkoztak ilyen sokan. A K&H kkv-k körében végzett kutatásának eredményeiből az is kiderül, hogy béremelésre a vállalkozások kétharmada készül, a cafeteria juttatásokat viszont erősen visszafogják.

A KSH legfrissebb adatai szerint elindult felfelé a munkanélküliségi ráta: a 2022. június-augusztusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer fő volt és a munkanélküliségi ráta a május-júniusi 3,3 százalékról 3,4 százalékra nőtt. A mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményei szerint pedig még tovább nőhet a munkanélküliek száma.

„Habár a vállalkozások többsége (70 százalék) azonos dolgozói létszámmal tervez az előttünk álló egy évben, a munkaerőfelvételben gondolkodó cégek aránya a felére csökkent (16 százalék), az elbocsátást tervezők aránya pedig duplájára (11 százalék) nőtt az előző negyedévhez képest. Ilyen sokan legutóbb 10 évvel ezelőtt, 2012 év végén gondolkoztak létszámleépítésben. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy a cégek ilyen formában is igyekeznek megállítani a költségnövekedést” – mondta el Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

A visszafogott tervek a fizetéseknél és egyéb juttatásoknál is megfigyelhetők. Az elmúlt egy évben hullámzó volt a fizetésemelési szándék. Jelenleg a cégek kétharmada (66 százalék) tervez fizetésemelést, ami elmarad az előző negyedévekre jellemző 80 százalék körüli értéktől, de még mindig magasabb a koronavírus megjelenésének első évében mért 40-50 százalék körüli aránytól. A béremelés mértékét tekintve átlagosan 9 százalékkal magasabb fizetésre számíthatnak a kkv dolgozók a következő 12 hónapban.

A cafeteria juttatások tervezésénél jelentősebb visszaesés figyelhető meg. Az előző negyedévhez képest 60 százalékról 40 százalékra csökkent a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya, így megszakadt az elmúlt egy évre jellemző növekvő trend. A visszaesést követően már nincs markáns különbség a különböző juttatási formák között: közlekedési költségtérítésben a cégek 20 százaléka, 13. havi fizetésben, jutalomban vagy prémiumban 19 százalék, SZÉP Kártyában pedig 18 százalékuk gondolkodik.

„Közeledve az év végéhez a cégek már elkezdik tervezni a következő évi költségeket, többek között a béren kívüli juttatások keretét is. A jelenlegi gazdasági helyzetben feltehetően jóval óvatosabbak a vállalkozások, de remélhetőleg a mostani visszaesés csak átmeneti és a jövőben újra tartósan legalább 50 százalék felett lehet a cafeteriát tervező cégek aránya” – mondta el a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS