Kevesebb új kollégával és cafeteria juttatással terveznek a vállalkozások

Kevesebb új kollégával és cafeteria juttatással terveznek a vállalkozások
2022. 12. 01., 14:21

Kevesebb új munkavállalóval tervezik a következő évet a vállalkozások: felére esett vissza a munkaerőfelvételt tervezők aránya, miközben létszámleépítésben utoljára 10 évvel ezelőtt gondolkoztak ilyen sokan. A K&H kkv-k körében végzett kutatásának eredményeiből az is kiderül, hogy béremelésre a vállalkozások kétharmada készül, a cafeteria juttatásokat viszont erősen visszafogják.

A KSH legfrissebb adatai szerint elindult felfelé a munkanélküliségi ráta: a 2022. június-augusztusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer fő volt és a munkanélküliségi ráta a május-júniusi 3,3 százalékról 3,4 százalékra nőtt. A mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményei szerint pedig még tovább nőhet a munkanélküliek száma.

„Habár a vállalkozások többsége (70 százalék) azonos dolgozói létszámmal tervez az előttünk álló egy évben, a munkaerőfelvételben gondolkodó cégek aránya a felére csökkent (16 százalék), az elbocsátást tervezők aránya pedig duplájára (11 százalék) nőtt az előző negyedévhez képest. Ilyen sokan legutóbb 10 évvel ezelőtt, 2012 év végén gondolkoztak létszámleépítésben. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy a cégek ilyen formában is igyekeznek megállítani a költségnövekedést” – mondta el Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

A visszafogott tervek a fizetéseknél és egyéb juttatásoknál is megfigyelhetők. Az elmúlt egy évben hullámzó volt a fizetésemelési szándék. Jelenleg a cégek kétharmada (66 százalék) tervez fizetésemelést, ami elmarad az előző negyedévekre jellemző 80 százalék körüli értéktől, de még mindig magasabb a koronavírus megjelenésének első évében mért 40-50 százalék körüli aránytól. A béremelés mértékét tekintve átlagosan 9 százalékkal magasabb fizetésre számíthatnak a kkv dolgozók a következő 12 hónapban.

A cafeteria juttatások tervezésénél jelentősebb visszaesés figyelhető meg. Az előző negyedévhez képest 60 százalékról 40 százalékra csökkent a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya, így megszakadt az elmúlt egy évre jellemző növekvő trend. A visszaesést követően már nincs markáns különbség a különböző juttatási formák között: közlekedési költségtérítésben a cégek 20 százaléka, 13. havi fizetésben, jutalomban vagy prémiumban 19 százalék, SZÉP Kártyában pedig 18 százalékuk gondolkodik.

„Közeledve az év végéhez a cégek már elkezdik tervezni a következő évi költségeket, többek között a béren kívüli juttatások keretét is. A jelenlegi gazdasági helyzetben feltehetően jóval óvatosabbak a vállalkozások, de remélhetőleg a mostani visszaesés csak átmeneti és a jövőben újra tartósan legalább 50 százalék felett lehet a cafeteriát tervező cégek aránya” – mondta el a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS