Jövő nyártól a hazai vállalatoknak is átláthatóan kell biztosítaniuk, hogy az azonos vagy hasonló értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak a dolgozóik. Egy országos kutatás szerint a munkáltatók többsége még nem készült fel a szervezeti kultúrát alapjaiban meghatározó változásra, a munkavállalók pedig attól tartanak, hogy nyilvánossá válik a fizetésük. A PwC Magyarország és a Profession.hu közös programot indít a bértranszparenciával kapcsolatos tévhitek felszámolásáért és a zökkenőmentes átmenetért.
Az EU bértranszparencia direktívája 2026 közepéig ad időt a tagállamoknak, hogy kidolgozzák a megfelelő szabályozási hátteret a bérek átláthatósága érdekében. Ettől kezdve a vállalatoknak objektív, nemi szempontból semleges kritériumokon alapuló, átlátható bérstruktúrával kell majd rendelkezniük, ami lehetővé teszi, hogy az elvégzett munka értéke összehasonlítható legyen és a munkavállalók ennek megfelelően kapják a díjazásukat.
A Profession.hu és a PwC Magyarország egy új sorozat első közös videójában a leggyakoribb félreértéseket veszik végig a szakemberek.
Magyarországon 17 százalék feletti a nemek közötti bérkülönbség
Számos uniós rendelkezés írja elő a nemek közötti egyenlőséget, azonban az elméletet még nem sikerült gyakorlatba ültetni. EU-szinten a nők átlagosan közel 13 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak, ez az érték Magyarországon még magasabb, 17 százalék. Az EU bértranszparencia direktívája (PTD) a közszférára és a versenyszférára is vonatkozik majd, emellett nem csak az alapbért érinti, hanem kiterjed a teljes bérezési rendszerre, beleértve a bónuszokat és egyéb juttatásokat is.
„A Pay Transparency Direktívától azért várhatunk valódi változást, mert áthidalja az elmélet és a gyakorlat közötti hézagot: egyedülálló módon olyan konkrét előírásokat tartalmaz, amelyekkel ténylegesen beavatkozik a vállalatok bérezési gyakorlatába. Előírja az objektív szempontokon alapuló bérezési struktúra kialakítását, a bérezési rendszerek átláthatóságának növelését, az éves bérriport-jelentést a nemek közötti bérszakadékról, és többletjogokat biztosít a munkavállalóknak az érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében” – mutatott rá Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője.
A konkrét béradatok helyett a bérezési szempontok átláthatóságát várják a munkavállalók
A köztudatban számos félreértés övezi a bérátláthatóság kérdését, sokan ugyanis azt hiszik, hogy a PTD miatt pár éven belül mindenki mindenhol egyéni szintű béradatokat fog látni. Ilyesmit az EU nem ír elő. A konkrét bérek közzététele helyett inkább az a cél, hogy az értékelési és bérezési folyamatok tiszták és egyértelműek legyenek, és ne hagyjanak teret a diszkriminációnak.
A PwC friss kutatási eredményei alapján kijelenthető, hogy a munkavállalók igénye sem feltétlenül az, hogy mindenki lássa mindenki bérét. Sokkal inkább az a fontos számukra, hogy tudják, a vezetőség milyen szempontok mentén dönt a bérezési kérdésekben, de jelenleg ezek számos szervezetnél homályosak.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.
