Jár-e készenléti díj készenlét nélkül?

2019. 03. 18., 13:26

Ha a munkáltató a munkavállalót a munkaidőn túl rendelkezésre állásra kötelezi, úgy megalapozott a készenléti díjra vonatkozó igény. Egy, a napokban született bírósági eset azonban arra mutat rá, hogy ha a munkáltató nem várja el a rendelkezésre állást és nem ad utasítást a munkaidőn túli munkavégzésre, úgy a munkavállaló nem követelhet díjazást – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi Iroda.

  • Itt olvashat arról, hogy mi a különbség az ügyelet és a készenlét között.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság, a törvényszék és végül a Kúria által elbírált ügyben (Mfv.II.10.386/2018. számú döntés) a következő tényállásról kellett döntést hozni – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében. Egy munkavállaló évekig látott el készenléti szolgálatot, azonban egy átszervezés nyomán ez 2013-ban megszüntetésre került. Ezen időponttól kezdve a korábban készenlétben dolgozó munkatársak felé nem volt elvárás sem a telefonon való elérhetőség, sem a munkára képes állapot megőrzése a munkaidőn túl. Sőt, a munkáltató kifejezetten engedélyhez kötötte a munkaidőn túli munkát és azt is elvárta, hogy ha ilyen történik, azt a munkavállalók a munkaidő-nyilvántartásban rögzítsék.

Ennek ellenére egy munkavállaló több alkalommal, eseti jelleggel végzett munkát a munkaidején túli időszakban és munkaügyi perben követelte ennek közel három évnyi ellenértékét, bár a munkavégzésre nem kapott engedélyt és az nem került dokumentálásra a munkaidő-nyilvántartásban.

A Kúria az ügyben a következő elvi álláspontot fogalmazta meg: „A munkaidőn túli esetenkénti munkavégzésre tekintettel a munkavállaló nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy a munkaidején túl a munkáltató érdekében munkavégzésre rendelkezésre állt, amiért készenléti díjra jogosult, ha a munkáltató írásbeli intézkedésével a készenléti szolgálatot megszüntette és arra vonatkozó utasítást közölt a munkavállalóval, hogy a munkaidőn túl csak engedéllyel és a munkaidő-nyilvántartás vezetésével végezhet munkát.”

Azaz, abban az esetben, ha a munkáltató kifejezetten nem rendeli el azt, hogy a munkavállalók a munkaidőn túl is elérhetőek legyenek – tehát készenlét elrendeléséről szó sincs, sőt engedélyhez köti, hogy a dolgozók a felmerülő munkákat elvégezzék, úgy nem követelhető készenléti díj a munkáltatótól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS