IVSZ: enyhülhet az informatikushiány, ha a hallgatók valóban piacképes tudást szereznek

IVSZ: enyhülhet az informatikushiány, ha a hallgatók valóban piacképes tudást szereznek
2023. 08. 28., 16:24

Az IVSZ – Digitális vállalkozások szövetsége pozitív fejleménynek tartja, hogy 2023-ban több mint 37 százalékkal több diákot vettek fel a hazai informatikai szakokra, mint egy évvel korábban.

A 2023/2024-es tanévben csaknem harmadával, közel 31 százalékkal emelkedett Magyarországon a felsőoktatás informatika szakjaira jelentkezők száma: az informatikai karokra idén a jelentkezők 83,8 százaléka jutott be – utoljára tíz évvel ezelőtt volt hasonlóan kedvező a bejutási arány e szakokon.

Ugyanakkor az informatikai szakokra jelentkezők száma valamelyest még így is elmarad az összes alapszakra regisztrált, az előző évinél 38,4 százalékkal magasabb növekedési aránytól, vélhetően a  pontszámítási szabályok változása, így az emelt szintű érettségi követelmény eltörlésének hatására jelentkeztek az utóbbi években tapasztaltnál összességében is jóval többen a hazai felsőoktatásba.

„Örvendetes, hogy 2022-höz képest mintegy kétezerrel több diák kezdi meg tanulmányait ősszel a hazai felsőoktatási intézményekben, az IVSZ várakozásai szerint így a következő években ezres nagyságrenddel több diplomás informatikus szakember kerülhet a munkaerőpiacra. Ez segíthet enyhíteni a munkaerőhiányt, támogatni fogja a digitális gazdaság fejlődését, az IKT-szektorban működő cégek bővülését. Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy ezek a hallgatók valóban piacképes tudással kerüljenek ki az egyetemekről és főiskolákról, ezért az IVSZ felajánlja támogatását a piaci szereplők és a felsőoktatási intézmények együttműködésének facilitálásában” – kommentálta a 2023-as felvételi statisztikákat Tajthy Krisztina. Az IVSZ főtitkára szerint a szövetség fontos feladata marad tovább népszerűsíteni az informatikai pályát annak érdekében, hogy ne törjön meg az informatikai szakokra jelentkezők számának kedvező alakulása, és a jövőben is megfelelő mennyiségű és megfelelő szaktudással rendelkező digitális szakember kerüljön ki a munkaerőpiacra. Jelenleg is 26 000 digitális készségekkel rendelkező szakember hiányzik a gazdaságból, és a jövőben már szinte nem is lesznek olyan munkakörök, amelyek betöltéséhez nem lesz szükség digitális tudásra. Ezért az IVSZ szerint szükség van a Digitális Oktatási stratégia aktualizálására is, a digitális kompetenciák fejlesztésének erősítésére, hogy minden diák megfelelő módszerek mentén sajátíthassa el a jövője szempontjából létfontosságú készségeket.

Emellett a szövetség javasolja a Programozd a jövőd 2030 program elindítását is, amelynek célja, hogy középiskolás diákok élményszerűen, a terülten dolgozó szakemberek segítségével ismerkedhessenek a programozás alapjaival.

A részletes jelentkezési és felvételi adatok ezen a linken elérhetők.

IVSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS