Így dolgozik otthonról a magyar

2020. 07. 09., 10:10

A megfelelően kommunikáló, humánus és home office lehetőséget biztosítani képes munkaadók lesznek a következő válság munkaerő-piaci nyertesei, derül ki a legfrissebb hazai munkaerő-piaci felmérésből.

A koronavírus járvány bebizonyította, hogy krízishelyzetben még a nehezebb, vagy szokatlanabb körülmények ellenére is többet dolgoznak azok a munkavállalók, akiket a vezetőjük partnerként kezel.  A koronavírus munkaerő-piaci hatásait vizsgáló, reprezentatív magyar kutatás 2020 május harmadik hetében készült, amely több mint 500 fizikai és szellemi munkavállaló körében vizsgálta a mikro- és kkv-szektor, a nagyvállalatok és multinacionális cégek, valamint a közigazgatás Covid-19 járványra adott reakcióit, legfőképp annak munkájukat megtartható, aktív dolgozókra tett hatásait.

  • Minden negyedik munkavállaló esetében átlagosan 2 órával nőtt a munkaórák száma mennyiség home office-ban.
  • A munkavállalók járványhelyzet idején fontosabbnak tartják, hogy főnökük emberségesen kommunikáljon velük és tudjanak otthonról dolgozni, mint azt, hogy ne csökkenjen a bérük.
  • A multik vezetői stílusban, rugalmasságban egyaránt jobban jöttek ki a válságból.

Nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a home office-tól nem elsősorban a munkaadóknak, hanem inkább a munkavállalóknak kell tartaniuk: a kényszer szülte home office-ban közel 23 százalékuk átlagosan 2 órával többet dolgozott, mint a vírus előtti időszakban.

Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, a magyarországi Covid-19 munkaerő-piaci kutatás szerzője szerint a megdöbbentő adat is azt mutatja, hogy kifizetődik a bizalom, amivel egyes munkaadók fordulnak kollégáik felé. A tanulmány szerint a munkavállalók egy esetleges következő járvány esetén fontosabbnak tartják az őszinte és emberséges kommunikációt és a home office lehetőségét, mint az irodai fertőtlenítést, vagy a bérkérdést. Ez pedig egyértelműen a multiknak kedvez, akik a home office biztosításában toronymagasan az élen jártak. A kkv-k pedig annak ellenére, hogy a munkavállalók átlagosan 57 százaléka rendszeresen dolgozik egyébként is otthonról, csak 37 százalékban biztosították ezt a fajta munkavégzést a koronavírus járvány idején.

„A rugalmas és odafigyelő vezetői stílus nagymértékben erősíti a lojalitást, növeli a hatékonyságot, valamint csökkenti a munkavállalók álláskeresési motivációit” – foglalja össze Szirtes Hajnalka. „A kkv-knak tehát érdemes már most elkezdeni lerakni az alapjait egy bizalomra épülő, konstruktívabb munkakörnyezetnek, hogy az esetlegesen bekövetkező hasonló krízishelyzetben még felkészültebb és maximálisan elhivatott munkavállalókkal, sikeresebben vészeljék át a nehezebb időszakokat is.”

A válaszadó javarészt az X és az Y generáció tagjai, akik főleg Budapesten, vagy nagyvárosi környezetben élnek. Munkaerő-piaci státuszukat tekintve 90 százalékuk alkalmazott, közel harmaduk kkv-nál dolgozik, minden negyedik válaszadó pedig multinacionális-, illetve nagyvállalatnál. A fennmaradók főleg a közigazgatás területéről érkeztek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS