Így dolgozik otthonról a magyar

2020. 07. 09., 10:10

A megfelelően kommunikáló, humánus és home office lehetőséget biztosítani képes munkaadók lesznek a következő válság munkaerő-piaci nyertesei, derül ki a legfrissebb hazai munkaerő-piaci felmérésből.

A koronavírus járvány bebizonyította, hogy krízishelyzetben még a nehezebb, vagy szokatlanabb körülmények ellenére is többet dolgoznak azok a munkavállalók, akiket a vezetőjük partnerként kezel.  A koronavírus munkaerő-piaci hatásait vizsgáló, reprezentatív magyar kutatás 2020 május harmadik hetében készült, amely több mint 500 fizikai és szellemi munkavállaló körében vizsgálta a mikro- és kkv-szektor, a nagyvállalatok és multinacionális cégek, valamint a közigazgatás Covid-19 járványra adott reakcióit, legfőképp annak munkájukat megtartható, aktív dolgozókra tett hatásait.

  • Minden negyedik munkavállaló esetében átlagosan 2 órával nőtt a munkaórák száma mennyiség home office-ban.
  • A munkavállalók járványhelyzet idején fontosabbnak tartják, hogy főnökük emberségesen kommunikáljon velük és tudjanak otthonról dolgozni, mint azt, hogy ne csökkenjen a bérük.
  • A multik vezetői stílusban, rugalmasságban egyaránt jobban jöttek ki a válságból.

Nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a home office-tól nem elsősorban a munkaadóknak, hanem inkább a munkavállalóknak kell tartaniuk: a kényszer szülte home office-ban közel 23 százalékuk átlagosan 2 órával többet dolgozott, mint a vírus előtti időszakban.

Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, a magyarországi Covid-19 munkaerő-piaci kutatás szerzője szerint a megdöbbentő adat is azt mutatja, hogy kifizetődik a bizalom, amivel egyes munkaadók fordulnak kollégáik felé. A tanulmány szerint a munkavállalók egy esetleges következő járvány esetén fontosabbnak tartják az őszinte és emberséges kommunikációt és a home office lehetőségét, mint az irodai fertőtlenítést, vagy a bérkérdést. Ez pedig egyértelműen a multiknak kedvez, akik a home office biztosításában toronymagasan az élen jártak. A kkv-k pedig annak ellenére, hogy a munkavállalók átlagosan 57 százaléka rendszeresen dolgozik egyébként is otthonról, csak 37 százalékban biztosították ezt a fajta munkavégzést a koronavírus járvány idején.

„A rugalmas és odafigyelő vezetői stílus nagymértékben erősíti a lojalitást, növeli a hatékonyságot, valamint csökkenti a munkavállalók álláskeresési motivációit” – foglalja össze Szirtes Hajnalka. „A kkv-knak tehát érdemes már most elkezdeni lerakni az alapjait egy bizalomra épülő, konstruktívabb munkakörnyezetnek, hogy az esetlegesen bekövetkező hasonló krízishelyzetben még felkészültebb és maximálisan elhivatott munkavállalókkal, sikeresebben vészeljék át a nehezebb időszakokat is.”

A válaszadó javarészt az X és az Y generáció tagjai, akik főleg Budapesten, vagy nagyvárosi környezetben élnek. Munkaerő-piaci státuszukat tekintve 90 százalékuk alkalmazott, közel harmaduk kkv-nál dolgozik, minden negyedik válaszadó pedig multinacionális-, illetve nagyvállalatnál. A fennmaradók főleg a közigazgatás területéről érkeztek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS