Három nemzetgazdasági ágban az 1 millió 250 ezer forintot is meghaladta a bruttó átlagkereset 2026 májusában

2026. 07. 16., 08:50

2026 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 764 100, a nettó átlagkereset 535 900 forint, a bruttó kereset mediánértéke 615 600, a nettó kereseté 436 200 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 764 100 forint volt, 8,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.

A nettó átlagkereset 535 900 forintot ért el, ez 11,0 százalékkal magasabb volt, mint 2025 májusában. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől és a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák, valamint a 2026. január 1-jétől bevezetett két gyermeket nevelő 40 év alatti anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése – magyarázzák a KSH szakértői.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 718 200 forint volt, ami 9,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 716 100, a költségvetésben 715 100, a nonprofit szektorban 745 700 forintot tett ki, 9,2 és 8,9, illetve 7,9 százalékkal nőtt egy év alatt.

A bruttó mediánkereset 615 600 forintot ért el, ami 9,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A nettó kereset mediánértéke 436 200 forintot tett ki, ez 11,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszaki értéket.

A bruttó átlagkereset három nemzetgazdasági ágban meghaladta az 1 millió 250 ezer forintot:
– energiaipar: 1 millió 508 ezer forint;
– pénzügyi szolgáltatások: 1 millió 306 ezer forint;
– távközlés és IT-szolgáltatás: 1 millió 251 ezer forint.

A „szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” nemzetgazdasági ágban ugyanakkor a bruttó átlagkereset az 500 ezer forintot sem érte el (492 ezer), a mezőgazdaságban 583 ezer, az építőiparban 593 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS