A magyar gazdaság stabilitása és a munkaerőpiac védelme miatt a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó szabályozás ügyében érdemi, szakmai egyeztetést sürget a kormánnyal a WHC Csoport, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az ÉVOSZ is.
WHC Csoport: azonnali, érdemi egyeztetésre van szükség
A politikai döntéshozatal előtt azonnali, érdemi szakmai egyeztetést sürget a kormány és a legnagyobb munkáltatói érdekképviseletek bevonásával a WHC Csoport. A HR szolgáltató úgy látja: veszélybe sodorja a magyar gazdaságot és a munkahelyeket, a termelést pedig megbéníthatja a harmadik országbeli vendégmunkások június 1-jétől tervezett „behozatali tilalma”.
Az új kormány június 1-jétől tervezett intézkedése, amely megtiltaná a harmadik országbeli vendégmunkások tömeges behozatalát és helyettük a magyarországi inaktív réteg munkaerőpiaci bevonását célozza, komoly aggodalmakat kelt a vállalati szektorban – olvasható a WHC Csoport közleményében. Az intézkedés szinte valamennyi iparágat érintené, de legfőképp a gyártás-termelést, a mezőgazdaságot, a kiskereskedelmet, a HoReCa-t, a logisztikát, az építőipart és a gyógyszeripart – sorolják a WHC szakértői.
A Magyarországon dolgozó vendégmunkások az évek óta fennálló, strukturális munkaerőhiányt kompenzálják – hangsúlyozta Göltl Viktor, a WHC-csoport ügyvezetője. – Ha ők kiesnek a rendszerből, a termelési láncok megszakadnak, nem lehet új műszakokat indítani, a nagy nemzetközi vállalatok pedig kénytelenek lesznek felülbírálni magyarországi jelenlétüket. Ez pedig az ott dolgozó magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
A WHC szakmai álláspontja szerint a kormányzat által említett 400 ezres inaktív tömeg nem jelenthet azonnali megoldást a vállalatok napi szintű munkaerőigényére. Ez a régóta inaktív réteg jelen állapotában nem mobilizálható. Ahhoz, hogy belőlük produktív munkavállaló váljon, egy komplex, éveken át tartó kormányzati és vállalati összefogásra: rehabilitációra, átképzésre van szükség.
A WHC májusban, 157 magyarországi vállalat bevonásával készített felmérésében a válaszadók 71,3 százaléka nyilatkozta azt, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben elképzelhetetlennek tartja, hogy kizárólag magyar munkavállalókkal oldja meg a munkaerőigényét. A cégek 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, 53,5 százaléka pedig nehéznek ítéli meg a magyar munkavállalók megtalálását és megtartását a piacon. Ráadásul a válaszadók 81,5 százaléka jelezte, nem képes saját erőforrásból megoldani a harmadik országbeli munkavállalók toborzását és foglalkoztatását, ehhez szükségük van minősített munkaerő-szolgáltatóra.
VOSZ: célzott szigorításra, átlátható ellenőrzésre van szükség
A VOSZ május 19-én kiadott közleménye szerint a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozását felül kell vizsgálni, de nem hirtelen tiltással, hanem célzott szigorítással, átlátható ellenőrzéssel, átmeneti szabályokkal és a hazai munkaerő-tartalék valódi mozgósításával.
A VOSZ javaslataiban az újraszabályozás kapcsán kiemelte, a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elsőbbségét világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni. Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása csak ott legyen indokolt, ahol igazolhatóan nincs elegendő hazai munkaerő és ahol a foglalkoztatás nem járhat bérletöréssel vagy a magyar munkavállalók kiszorításával.
A szabályozásnak a visszaéléseket kell célba vennie: az ellenőrizetlen közvetítést, a rendezetlen alvállalkozói láncokat, a nem megfelelő szállásoltatást, a bizonytalan jogi státuszt és a munkaügyi szabálytalanságokat szigorúan vissza kell szorítani.
A már Magyarországon dolgozó, jogszerűen foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók helyzetét világosan rendezni kell, az esetleges új szabályokhoz, illetve a munkaerő szükséges pótlásához átmeneti időt kell biztosítani. A kiszámíthatatlanság a vállalkozások legnagyobb ellensége: termelési zavarokat, beruházói bizonytalanságot és munkahelyvédelmi kockázatokat okozhat.
A VOSZ szükségesnek tartja, hogy a jövőben csak átlátható tulajdonosi hátterű, ellenőrzött, megfelelő szakmai múlttal rendelkező, pénzügyi és munkajogi garanciákat vállaló szereplők vehessenek részt harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásában vagy közvetítésében.
Ha a vendégmunka szabályait egyik napról a másikra, ágazati hatásvizsgálat és átmeneti szabályok nélkül szigorítják tovább, akkor a gazdaság egy része előbb veszít kapacitást, mint ahogy a hazai munkaerő-tartalék megjelenne a munkahelyeken. Ezért kell a szigorítást és a magyar munkaerő mozgósítását egyszerre, összehangoltan elindítani – idézi a VOSZ közleménye Gazsi Attila elnökhelyettest
A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, az ágazati szervezetek, a kamarák, valamint a humánerőforrás-szolgáltatók olyan gyakorlati információkkal rendelkeznek, amelyek nélkül nem készíthető működőképes szabályozás – emlékeztetnek a VOSZ szakértői. A szövetség ezért azt javasolja, hogy a kormány a szabályozási változásokat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az érintett szakmai szervezetek bevonásával, gyorsított, de érdemi egyeztetési folyamatban készítse elő.
ÉVOSZ: az építőiparnak szüksége van az unión kívülről érkező szakmunkásokra
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy évek óta a harmadik országbeli munkavállalók behozatalának liberalizálását szorgalmazzák, hogy közvetlenül, munkaerő-közvetítő, -kölcsönző cégek bevonása nélkül is működhessen a rendszer. A vendégmunkások számát az országok közötti megállapodások szabályozhatják. Az új szabályok kialakításánál nagy hangsúlyt kell helyezni a harmadik országbeli munkavállalók helyszíni munkaügyi, munkavédelmi, adózási ellenőrzésére is.
A magyar építőipar 20 ezer harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztathat. Rajtuk kívül azonban még lehet az országban további 10 ezer, unión kívülről érkezett ember, akik a távol-keleti befektetők létesítményeinek kivitelezésén dolgoznak, magyar közreműködés nélkül. Ilyen típusú szabályozás működik például Ausztriában, Németországban és Hollandiában is – mondta el Koji László, aki szerint nagy valószínűséggel a jövőben is hasonló nagyságrendben lesz szüksége az építőiparnak az unión kívüli, harmadik országból jövő szakmunkásokra. (MTI)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.