Egekbe szökő, több számjegyű infláció, megnövekedett üzemanyagárak, energiaválság következtében emelkedő rezsidíjak, csökkenő reálbérek. Pénzügyi nehézségekkel terhes gazdasági környezetben ért minket az idei év. A Generali Biztosító januári kutatása a magyarok 2023-ra vonatkozó várakozásait és pénzügyi terveit mérte fel.
A kutatás alapján a magyarok körében megosztottság fedezhető fel 2023-as várakozásaikat tekintve, ugyanis közel fele-fele arányban vannak a bizakodók és a borúlátók. A válaszadók 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pozitívnak, derűlátónak érzi magát az év elején, míg 49 százalékuk azt állította, hogy inkább borúlátó.A fiatalabb korosztály (18–39 évesek) esetében magasabb a derűlátók aránya, míg az idősebb korosztály (40–65 évesek) körében több a borúlátó. Az optimista szemléletmód emellett jellemzőbb a magasabb jövedelemmel rendelkezőkre – a nagyobb anyagi biztonság tehát az évi kilátásokra is pozitív hatással bír.
A válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 2023-ban szeretne több pénzt megtakarítani. A legtöbben az általános spórolási technikákra helyezik a hangsúlyt – a válaszadók nagy arányban jelöltek meg egyidejűleg több költségcsökkentő módszert is. 40 százalékuk a felesleges termékek és szolgáltatások megvásárlásának elkerülésére kíván fókuszálni, a válaszadók negyede pedig kiemelten tervez odafigyelni a rezsicsökkentő megoldások alkalmazására. A személygépjármű-használat csökkentésével a válaszadók 15 százaléka kíván spórolni.
A kiadás-csökkentésre odafigyelni tervező válaszadók 19 százaléka a magasabb fizetés reményében munkahelyváltást is tervez 2023-ban. Mindez a jelenlegi rendkívül feszített munkaerőpiaci helyzetben jelentős szám. A munkaerőpiac továbbra is munkaerőhiányos, így erőteljesen munkavállaló-vezérelt. Hogy elkerüljék a fluktuációt és megtartsák szervezetüknél a tehetséges alkalmazottakat, a vállalatok kénytelenek lesznek béremeléssel ellensúlyozni az infláció jövedelmekre gyakorolt hatását, a reálbércsökkenést.
A hosszabb távú tervezés, a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez való aktív hozzájárulás szintén jelen van a magyar társadalomban. A Generali kutatása alapján ugyanis azon válaszadók közül, akik idén szeretnének jobban odafigyelni a spórolásra, 18 százalék nyilatkozta azt, hogy tervez befektetni.
A jelenlegi kiszámíthatatlan és tervezhetetlen élethelyzetben növekszik a pénzügyi tudatosság, a tervezés és az öngondoskodás jelentősége. Egy tavaly szeptemberi Generali-kutatás is kimutatta, hogy a magyarok jövővel kapcsolatos általános attitűdjei igencsak negatívak: a válaszadók közel harmada szerint az aktív korúak sokkal rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most.
„Akárcsak a korábbi, úgy az idén januári kutatás eredményei is azt mutatják, hogy a magyarok többsége számára fontos a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás. A hosszú távú pénzügyi tervezés egyik legfontosabb eleme a tudatosság és a rendszeresség – bármekkora összeget is tud megtakarítani az ember. A személyre szabott, legmegfelelőbb pénzügyi megoldásokról való tájékozódás is jelentősen hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez és hosszú távon is sikeres fenntartásához” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.