Fordulat a munkaerőpiacon: a hazai cégek több mint negyede tervez elbocsátást a negyedik negyedévben

Fordulat a munkaerőpiacon: a hazai cégek több mint negyede tervez elbocsátást a negyedik negyedévben
2022. 09. 13., 16:24

A Covid-járvány első időszaka óta először fordul elő, hogy a Magyarországon működő vállalatok közül többen terveznek elbocsátást, mint létszámnövelést. A következő negyedévben a hazai munkáltatók 20 százaléka jelez előre bővítést, miközben 26 százalékuk tervezi csökkenteni jelenlegi munkaerő-állományát. A legnagyobb mértékű leépítések a legfejlettebb régiókban: Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon várhatók – derül ki a ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, összesen több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, amelynek keretében Magyarországon a munkáltatók több mint 500 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) -5 százalékos átlagos értéket ért el, amire utoljára 2020 3. negyedévében, a koronavírus-járvány miatti erőteljes gazdasági visszaesés időszakában volt példa. A jelenlegi mutatószám az előző negyedévhez viszonyítva 17, míg 2021 azonos időszakához képest 16 százalékpontos visszaesést mutat.

„Igen gyors és jelentős fordulatra utalnak a hazai cégek foglalkoztatási tervei. Az alapanyag- és energiaárak megugrása, illetve a fizetőképes kereslet várható visszaesése láthatóan gyors alkalmazkodásra készteti a vállalatokat – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója. – Úgy tűnik, új szakaszba lép a munkaerőpiac, amelynek nyomán a munkaerőhiány enyhülése miatt átmenetileg az eddiginél nehezebb idők várhatnak a munkavállalókra.”

Noha a legtöbb területen létszámcsökkentésre utalnak a felmérés eredményei, az egyes szektorok mutatószámai között jelentős különbség fedezhető fel. A Nettó Foglalkoztatási Mutató egyedül a feldolgozóipar esetében mutat enyhe pozitív értéket (+3 százalék), miközben a bank, hitelintézet, biztosítás és ingatlanszektor létszámegyenlege várhatóan stagnálni fog. A legnagyobb elbocsátási hullám az alapanyaggyártásban, illetve az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média szektorban várható. Mindkét terület NFM-értéke nem kevesebb, mint 44 százalékpontot esett egyetlen negyedév alatt (mínusz 25, illetve mínusz 14 százalékra). Szintén igen kedvezőtlenek a kilátások a HORECA szektorban: a hotelek és éttermek 39 százaléka tervez létszámcsökkentést, itt az Nettó Foglalkoztatási Mutató aktuális értéke mínusz 12 százalékra esett.

Az ország régióit vizsgálva szintén jelentős eltérések tapasztalhatók. A foglalkoztatási változásokkal kapcsolatos várakozások jelenleg fordítottan arányosak az adott régió gazdasági fejlettségével. Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon számítanak a legszélesebb körben leépítésekre mínusz 14, illetve mínusz 13 százalékos nettó mutatóval. Szintén több elbocsátásra, mint felvételre számítanak Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon. Stagnálás körüli érték a Dél-Alföldön várható, ugyanakkor jelenleg minimálisan többen terveznek létszámbővítést, mint leépítést az Észak-Alföldön (+3 százalék), valamint a Dél-Dunántúlon (+5 százalék).

Az elbocsátási szándékok gyakorisága függ a cégmérettől is. A tíznél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozások körében létszámbővülésre lehet számítani: körükben 11 százalék a Nettó Foglalkoztatási Mutató értéke. Ugyanakkor a nagyobb cégek inkább elbocsátásokban gondolkodnak. A legkedvezőtlenebb kilátásokat az 50–249 fő közötti létszámot foglalkoztató középvállalkozások fogalmazták meg: ez a kategória mínusz 13 százalékos mutatóval rendelkezik.

Lehetetlen nem észrevenni a kontrasztot a ManpowerGroup magyarországi, illetve globális Munkaerőpiaci Előrejelzése között, utóbbi ugyanis világszerte optimizmust mutat: a vizsgált országok átlagos Nettó Foglalkoztatási Mutatója +30 százalék. A 41 országból mindössze két országban jeleznek visszaesést a foglalkoztatásban, a mostani felmérésben Magyarország mellett Görögország szerepel a lista végén mínusz 3 százalékos NFM-mel. Az élen Brazília (56 százalék), India (54 százalék) és Costa Rica (52 százalék) áll. Európában a leglátványosabb munkaerő-bővülés Svédországban, Belgiumban (34–34 százalék), Belgiumban és Norvégiában (33–33 százalék) várható. Általában elmondható, hogy a munkaerő-piaci kilátások most jelentősen kedvezőbbek Nyugat-Európában, mint az Európai Unió keleti tagállamaiban: a V4-es országok közül a legjobb mutatóval Csehország rendelkezik (12 százalék), Szlovákia mutatója 9 százalék, míg Lengyelországé mindössze 1 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 14., 17:05
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025. 07. 14., 18:25
Már akadt vállalkozás, amely élt a július elején megnyílt lehetőséggel és sikeresen lekerült az alkalmazottjukat bejelentés nélkül foglalkoztatók listájáról, így mentesülve a listával járó súlyos szankciók alól.
2025-07-14 18:40:00
A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.
2025-07-13 21:30:00
Az EPR alá tartozó gyártóknak, illetve első belföldi forgalomba hozóknak 2025. július 20-ig kell teljesíteniük az előző negyedévre vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatási kötelezettségüket az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren keresztül – hívja fel a figyelmet a MOHU.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS