3,9 százalékos volt a munkanélküliség 2023 elején

3,9 százalékos volt a munkanélküliség 2023 elején
2023. 02. 24., 08:43

2023 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 699 ezer fő, a munkanélküliek száma 192 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A statisztikai hivatal részletes adatokat három hónapra vonatkozóan közöl. Eszerint 2022. november–2023. januárban a 15–74 éves munkanélküliek száma éves összevetésben 13 ezer fővel, 196 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 105 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 91 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 35 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,6 százalék volt. Az összes munkanélküli 17,9 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály 3,6 százalékos munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,1 százalékra emelkedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, a munkanélküliek 31,3 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma a szóban forgó három hónapban az egy évvel korábbinál 29 ezer fővel több, 4 millió 706 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 24 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 592 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,6 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 426 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 78,8 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 18 ezerrel, 2 millió 166 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 70,4 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 269 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 27,4 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 88,1 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,1 százalékponttal, 67,4 százalékra emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 12., 18:20
A Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „KKV Technológia Plusz Hitelprogram” című (GINOP Plusz-1.4.3-24) felhívás „B” hitelcélja esetében a beérkezett hitelkérelmek forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló keretet, támogatási kérelmeket január 15-ig lehet benyújtani – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.
2026. 01. 12., 12:10
Ha a munkáltató fizetésképtelenné válik, a munkavállalókat is komoly hátrány érheti, hiszen akár jelentős munkabér-követelésük is felhalmozódhat. Hogyan kaphatják meg az elmaradt munkabért, ha a munkáltató nem rendelkezik a tartozások kifizetéséhez szükséges vagyonnal? Mikor jelent segítséget a Bérgarancia Alap? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.
Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS