Fizetésemelésre számít a fiatalok fele

2021. 05. 17., 11:30

A 19-29 éves korosztály a koronavírus-járvány ellenére is nagyon optimista a munkavállalással kapcsolatban. A K&H ifjúsági indexéből az derül ki, hogy amellett, hogy 61 százalékuk stabilnak látja munkahelyét, 49 százalékuk megbecsültnek is érzi ott magát. Ezt a pozitív hozzáállást fokozhatja az is, hogy a dolgozó fiatalok 49 százaléka a járvány után a fizetése növekedésére számít.

A járvány a munkaerőpiacon is érezteti hatását. Nem csak a különösen érintett szektorokat tekintve, mint a vendéglátás, turizmus, zeneipar vagy előadóművészet és a hozzájuk kapcsolódó ágazatok, hanem általánosságban is átalakulásnak vagyunk a tanúi. Egy olyan helyzetben, ahol több, mint egy évnyi bizonytalanság után mindenki a jelenlegi helyzetet képes csak mérlegelni, és még a közeli jövő sem jósolható meg, ennél nagyobb aggodalomra is lehetne ok.

Stabil munkahelyek

A K&H ifjúsági indexéből az derül ki, hogy a megkérdezett 19-29 éves korosztály dolgozó tagjainak 61 százaléka érzi munkahelyét stabilnak. Bár az előző negyedévhez hasonlítva nem érzékelhető változás, 2020 harmadik negyedévéhez képest kiugró az emelkedés, akkor ugyanis 50 százalék alatti volt a munkahelyét szilárdnak érzők aránya.

Indokolhatja ezt az eredményt az, hogy akik a 2021-es évben is megőrizték az állásukat és nem érintették őket a pandémia gazdasági hatásai, a fél évvel korábbi helyzethez képest kevésbé látják labilisnak munkahelyüket.

A biztos lábakon álló munkahely mellett fontos mérőszám az is, hogy a munkavállalók – jelen esetben a K&H ifjúsági indexében vizsgált 19-29 éves dolgozó fiatalok – mennyire érzik elismertnek magukat. Itt a megkérdezettek 49 százaléka mondta azt, hogy „kifejezetten” vagy “eléggé” megbecsültnek érzi magát. Ez a 2012 óta tartó kutatás eddigi legmagasabb értéke. Tavalyi év azonos időszakában ez 39 százalék volt, de az előtte való időszakhoz viszonyítva is (például 2016-hoz vagy 2019-hez képest) sokkal inkább érzik magukat megbecsültnek a munkahelyükön a fiatalok.

Ennél csak jobb lesz

A fiatalok nettó fizetéssel kapcsolatos elvárásait viszont tényleg egyedülállóan magas adat jellemzi 2021 első negyedévében: 27 százalékuk mondta azt, hogy fizetése az inflációt meghaladó mértékben fog nőni. Az előző negyedévben ezt csak 17 százalékuk gondolta így, míg a járvány által leginkább sújtott 2020-as második- és harmadik negyedévében ugyanez az adat 14 és 13 százalék volt.

„A K&H ifjúsági index segítségével 2020 év végén a fiatalok megtakarítási szokásait is vizsgáltuk, amikor is kiderült, hogy a fiatalok 23 százaléka takarékoskodik rendszeresen. A munkahelyi megbecsültség és stabilitás hozzá fog járulni a takarékoskodási kedv növekedéséhez, amit az esetleges fizetésemelés még inkább fellendít. Jó, hogy ma már a megtakarításokat akár a mobilbankon keresztül is be lehet fektetni, így is biztosítva a magasabb hozam lehetőségét” - tette hozzá Árva András, a K&H Lakossági marketing szegmens vezetője.

A kutatásból az is kiderül, hogy jellemzően a férfiak számítanak nagyobb mértékű növekedésre – 34 százalék –, míg a nőknél ez az érték jóval kevesebb, 17 százalék.

Az összes megkérdezett közül pedig csak 4 százalék mondta azt, hogy csökkenésre számít a nettó fizetésében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS