Fehér Tamás: Tízből hat magyar kapott fizetésemelést idén

Fehér Tamás: Tízből hat magyar kapott fizetésemelést idén
2022. 06. 20., 12:17

A magyar munkavállalók 59 százaléka, átlagosan 12,7 százalékos béremelést kapott az idei évben. A legnagyobb emelésről az élelmiszeripari és mezőgazdasági szektor dolgozói számoltak be. Nekik átlagosan 15,7 százalékkal nőtt a bérük – derült ki a ManpowerGroup által készített országos felmérésből. A kutatás arra is rávilágít, hogy a munkavállalók 47 százaléka nem elégedett jelenlegi munkahelyével.

Nagy átalakuláson ment keresztül a munkaerőpiac, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A HR trend megváltozott, a hangsúly a munkáltatók elvárásai felől eltolódott a munkavállalók preferenciái felé, amelyet tovább erősített a digitalizáció felgyorsulása. Így az infláció növekedésével az alapbér mellett egyre fontosabbá válik a rendszeres bérfejlesztés, különös tekintettel annak mértékére. Ez hívta életre a ManpowerGroup béremelés című felmérését, amely országos, reprezentatív kutatásban 1384 fő munkavállaló vett részt online.

A legnagyobb arányban az autóipari dolgozók (69,41 százalék) részesültek fizetésemelésben, átlagosan 10,9 százalékkal többet visznek haza egy hónapban. A legnagyobb átlagos béremelés az élelmiszeripar és mezőgazdaság ágazatban történt, ők 15,7 százalékkal kapnak többet. A legrosszabbul az építőipari dolgozók jártak, alig egyharmaduk (32,79 százalék) részesült bérfejlesztésben, illetve ők számoltak be a legcsekélyebb mértékű, 9,45 százalékos növekedésről.

A betöltött pozíciótól függetlenül kaptak emelést a magyar munkavállalók. A beosztott státuszban levők 62 százaléka, a közép- és felsővezetők 61 százaléka számolt be bérnövekedésről. További érdekesség, hogy a KKV szektorban tevékenykedők magasabb, 14,7 százalékos emelésben részesültek, mint a közép és nagyvállalati környezetben dolgozók, akik 12,5 százalékkal visznek többet haza.

Habár a megkérdezettek 3/5-e számolt be, átlagosan 12,7 százalékos bérnövekedésről, a magyar munkavállalók 39 százaléka a 9,5 százalékos infláció ellenére sem kapott idén fizetésemelést.

„Az elégedettség tekintetében, a felmérés eredményei azonban árnyalják a képet. Habár magasabb (3,2) azok körében a munkahelyi elégedettség, akik kaptak emelést, mint azok körében, akik nem kaptak (2,95). Az eredményekből látszódik, hogy az elvártnál magasabb fizetésemelés nem társul egyértelműen nagyobb elégedettséggel. Ez is rámutat, hogy a munkavállalók igényei megváltoztak, a versenyképes fizetés mellett felértékelődtek az olyan tényezők, mint a rugalmasság, a képzés és a jólét”– magyarázza Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója.

(Fehér Tamás is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 393. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Érdemes a vállalatoknak elgondolkodniuk, hogy milyen fejlesztésekre van szükség a meglévő munkatársak megtartására, ugyanis a válaszadók csupán 52,88 százaléka elégedett jelenlegi munkahelyével. Tehát a munkavállalók közel fele nem igazán derűlátó a jelenlegi munkáltatójával kapcsolatosan.

Egyik lehetőség, a béren kívüli juttatás, amely továbbra is fontos eleme a motivációnak. A szellemi és fizikai munkavállalók között egy dologban tapasztalható lényegi különbség. Míg a fizikai munkát végzőknél továbbra is a cafeteria (49 százalék) és a bónusz, jutalék (25 százalék) a két legvonzóbb extrajuttatási forma. Addig a szellemi munkát végzők körében a cafeteria (30 százalék) és bónusz/jutalék (29 százalék) mellett megjelent a távmunka, rugalmas munkavégzés (19 százalék) lehetősége is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS