Európa sereghajtói között vagyunk a nyugdíjban töltött idő alapján

2024. 04. 04., 12:10

Európán belül a magyarok élnek az egyik legkevesebb időt nyugdíjasként, a férfiak átlagosan 14,5 évre, míg a nők 20,7 évre számíthatnak – derül ki az OECD statisztikáiból.

Magyarországon a nyugdíjba vonulás lehetséges legkorábbi időpontját tekintve a nők helyzete kedvezőbb a férfiakénál. Az alapértelmezett nyugdíjkorhatár jelenleg mindkét nem esetében egységesen 65 év, amelyből a férfiak nem is kaphatnak korkedvezményt.

Azonban a „Nők40” intézménye révén a nőknek lehetőségük van akár több évvel korábban is nyugdíjba menni, feltéve, hogy tudnak igazolni legalább 40 évnyi szolgálati időt. Ha például egy nő 22 éves korától kezdődően megszakítás nélkül dolgozott, akkor 62 éves koráig összegyűlik a szükséges időtartam, és máris nyugdíjba vonulhat.

A Bankmonitor nyugdíjszakértői szerint specialitása a magyar nyugdíjrendszernek, hogy a nemzetközileg elterjedt gyakorlattal szemben a korkedvezményes nyugdíjat nem terheli semmilyen „málusz”, azaz levonás. Sőt, a nyugdíjba vonulást követően még járulékkedvezményt is kapnak azok a nők, akik akár 1 hónappal később visszamennek dolgozni. Ennek köszönhetően a nettó bérük (változatlan bruttó bér mellett) magasabb lesz, mind nyugdíjba vonulás előtt volt.

Az OECD összeállítása szerint a fenti példával elérhető korkedvezményes női nyugdíjkorhatár európai viszonylatban igen kedvezőnek tekinthető. Az elemzésben szereplő 22 uniós tagállamban átlagosan 63,9 éves korukban (azaz csaknem 2 évvel később) mehetnének nyugdíjba az azonos életpályával rendelkező nők. A magyar férfiakra vonatkozó korhatár ezzel szemben enyhén magasabb az európai átlagos (64,6 éves) értéknél.

Valójában mikor fejeztük be a munkát az utóbbi években?

A munkaerőpiaci statisztikákból arra is lehet becslést készíteni, hogy hány éves korban hagyják hátra a munka világát az egyes országok lakosai. Ezt a mutatót átlagos effektív munkaelhagyási kornak lehetne fordítani (average effective labour market exit age), és 5 év adataira alapozva mutatja meg, hogy a vizsgált időszakban jellemzően milyen életkorban tették le a lantot a munkavállalók. Fontos, hogy a halálozások hatását ebből kiszűrik, tehát csak a tényleges munkaelhagyás szerepel az adatokban.

Az OECD gyűjtése alapján a 2022-ben végződő 5 éves periódusban a magyar férfiak átlagosan 63,2 éves korukban, a nők pedig még előbb, átlagosan 60,8 évesen fejezték be a munkát. Első ránézésre meglepő lehet, hogy a korkedvezményre nem jogosult férfiak is a 65 éves nyugdíjkorhatárnál lényegesen korábban léptek ki a munka világából. Ez csak azért volt lehetséges, mert a vizsgált időszakban még alacsonyabbról indult az egységes magyar nyugdíjkorhatár. Éppen ezekben az években ment végbe egy fokozatos korhatáremelés: 2017-ben még csak 63,5 év volt a hazai öregségi nyugdíjkorhatár, ahonnan lépcsőzetesen emelkedett, mígnem 2022-ben elérte a mostani 65 éves értéket.

Nyugdíjban töltött idő alapján Európa sereghajtói között vagyunk

Azt is tudjuk, hogy a munkaelhagyást követően még milyen hosszú élettartamra számíthatnak a férfiak és a nők. Sajnos ezen a téren nem teljesítünk jól: az alábbi ábrák szemléltetik, hogy várhatóan még hány évig élnek a magyarok, miután kiléptek a munka világából.

A férfiak hajszál híján legutolsó helyezést érnek el az európai országok versenyében. Míg a 27 uniós tagállamban átlagosan 18,4 évre számíthatnak a munkából kilépő férfiak, addig a magyarok várható élettartama alig 14,5 év. Ezt hozzáadva a fentebb rögzített 63,2 éves átlagos hazai munkaelhagyási korhoz megkapjuk, hogy a munkát idős korban letevő magyar férfiak várható élettartama 77,7 év. (Az uniós átlag 81,7 év.)

A magyar nők által elért helyezés sem sokkal kedvezőbb ennél. Az időskori munkaelhagyás időpontjában várható további 20,7 éves élettartamuk a vizsgált uniós tagállamok versenyében alulról a negyedik helyre volt elegendő, és az uniós átlaghoz képest 2,2 évnyi lemaradást jelent.

Mivel a magyar nők 60,8 éves korukban hagyják hátra a munka világát, így kiszámíthatjuk, hogy az aktív életszakaszból éppen kilépő nők várható élettartama 81,5 év. (Az uniós átlag 85,2 év.)

Mit üzen ez a mai aktívaknak?

A fentiek alapján a magyarok kilátásai európai összevetésben meglehetősen borúsak. Egy ledolgozott életet követően a férfiak az uniós átlagnál kb. 4 évvel kevesebb időt tölthetnek nyugdíjban, de a nők is kb. 2 éves hátrányban vannak.

A Bankmonitor szakértői szerint tetézi a bajt, hogy a nyugdíjak vásárlóereje is kifejezetten gyenge: 2023 januárjában a férfiak átlagosan 228 ezer forint nyugdíjat kaptak, a nőknek pedig átlagosan 192 ezer forint jutott. Ugyanekkor a nemzetgazdasági átlagkereset a kedvezmények figyelembevételével kb. nettó 364 ezer forint volt, azaz a nyugdíjasok sok esetben alig feleannyi (vagy még kevesebb) pénzből élnek, mint az aktív korú munkavállalók.

A mostani aktívaknak mindez azt üzeni, hogy a munkavégzéssel töltött életszakaszt követően az állami nyugdíjrendszertől csak igen szerény színvonalú szolgáltatást várhatnak. A nyugdíjuk értéke jelentősen elmaradhat a megszokott keresetüktől, és a nyugdíj folyósításának időtartama is számottevően rövidebb lesz, mint ami a legtöbb európai országban szokványosnak tekinthető. Emiatt az öngondoskodás szerepe felértékelődik: nagyban javíthatják a saját helyzetüket mindazok, akik az állami nyugdíj mellett egy kiegészítő időskori jövedelemforrás kiépítéséről is gondoskodnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 28., 10:10
A szerződés alapvető jellemzője, hogy a felek egybehangzó akaratát fejezi ki. Mi a helyzet akkor, hogy az egyik szerződő felet tévedésbe ejtették, és emiatt döntött a szerződéskötés mellett? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-05-29 09:00:27
Nehéz elvonatkoztatnom a csehszlovák múltamtól – még bőven szocializmus volt, mikor először kóstoltam Komáromban mogorva nagyapám mellett álldogálva a majonézes halsalátát, vagyis a treskát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS