EUIPO: 4466 munkahely szűnt meg Magyarországon a hamis termékek forgalmazása miatt

2024. 01. 29., 13:10

A ruhaipar, a kozmetikai cikkek és a játékok területén vizsgálja a hamisítás hatásait az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmánya: az elemzés szerint Magyarországon 189 millió eurónyi bevételkiesést okozott a vállalkozásoknak a hamisítványok forgalmazása és 4466 fő munkája szűnt meg emiatt.

Az EUIPO által működtetett Európai Megfigyelőközpont az elmúlt 5 évben nyomon követte a hamisítás gazdasági hatásait a szellemi tulajdont érintő jogsértésekre érzékeny ágazatokban. A 2015-2018 közötti időszakot vizsgáló ágazati tanulmányok az Európai Unió (EU) gazdaságának tizenkét ágazatában vizsgálták a hamisítás gazdasági hatását. Azóta új információk váltak elérhetővé, amelyek lehetővé teszik a hamisítás további aspektusainak – például a hamisított áruk lefoglalásának és a hamisítással kapcsolatos bűncselekmények alakulásának – a vizsgálatát. Az EUIPO Megfigyelőközpontjának új tanulmánya a korábbi módszertan alapján, de javított adatokkal, három ágazatban – a ruházati termékek, kozmetikumok és a játékok vonatkozásában – értékeli a hamisítás gazdasági hatását az értékesítés és a foglalkoztatás terén.

Becslések szerint a ruhaipar 2018–2021 között éves átlagban közel 12 milliárd euró bevételtől esett el a hamisítás következtében, ami az EU-ban értékesített ruházati termékek értékének 5,2 százalékát teszi ki (Magyarországon ebben az ágazatban a bevételek 6,2 százalékától, 126 millió eurótól estek el a vállalkozások). A hamisítás miatt kieső eladások következtében a ruhaipar ugyanebben az időszakban évente 160 ezer fővel kevesebb embert tudott foglalkoztatni (hazánkban 3247 fő veszítette el állását). A hamisítással leginkább érintett piacok a tanulmány szerint Németország és Olaszország.

A hamisítás miatt kieső kozmetikai eladások becsült értéke 3 milliárd euró, amely az összes eladás 4,8 százalékának felel meg (Magyarországon 7,6 százalékos, 51 millió eurós bevételkiesést figyeltek meg). A francia kozmetikai ipar a leginkább érintett, 800 millió euró éves forgalomkieséssel. Az EU-ban a becslések szerint közel 32 ezer (ebből 870 hazánkban dolgozó) ember veszítette el munkahelyét a kozmetikai ipart érintő hamisítás miatt.

A játékágazat a legkisebb az e tanulmányban elemzett három ágazat közül, de itt a legmagasabb a hamisítás miatt kieső eladások aránya: 8,7 százalék, amely 1 milliárd eurónyi elmaradt forgalomnak és 3 600 fővel kevesebb alkalmazottnak felel meg ebben az ágazatban (Magyarországon 13,7 százalékos, 12 millió eurós bevételkiesés mellett 349 főnek szűnt meg az állása). A játékipari hamisítás leginkább a német piacot érinti, itt a veszteség az EU játékágazatban elszenvedett összes forgalomkiesésének egyharmadát teszi ki.

„Az EUIPO felmérése jól mutatja, milyen gazdasági problémákat okoz a hamis termékek terjedése. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal közösen azon dolgozik, hogy hazánkban minél kevesebb hamisítvány legyen elérhető. Ez az összehangolt munka a fogyasztók edukációja terén vagy éppen a vámhatósági lefoglalások segíthetnek megakadályozni azt, hogy vállalkozások menjenek tönkre és munkahelyek szűnjenek meg”emelte ki a jelentés kapcsán Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A jelentés a pénzbeli veszteségeken és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásokon túlmenően megjegyzi, hogy a hamisítás különösen a kozmetikai és a játékiparban jelentős egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthet a fogyasztók számára. Az EUIPO és az Europol 2022-es, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmények általi fenyegetettségről szóló értékelése szerint az ilyen potenciálisan káros termékek teszik ki az EU külső határain lefoglalt hamisított termékek 15 százalékát.

Az EUIPO tanulmánya ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS