Ennyien választanák az otthoni munkát a járvány után

2021. 03. 25., 14:30

A dolgozók háromnegyede a járványhelyzet elmúltával is szeretne rugalmasan, otthonról dolgozni – derül ki a Microsoft friss globális felméréséből. A munkaadóknak alaposan át kell gondolniuk miként alakítják át a munkavégzés feltételeit, ugyanis a távmunka nemcsak a legtehetségesebb munkakeresők szerződtetését, hanem a munkahelyváltást is megkönnyíti.

Miközben a munkavállalók 73 százaléka szeretne a járványhelyzet után is rugalmas feltételekkel, leginkább otthonról dolgozni, sokan, több mint 40 százalék, tervezi, hogy – kihasználva a távmunka adta flexibilitást – még ebben az évben munkahelyet vált. Többek között ez derül ki a Microsoft legfrissebb Work Trend Index 2021 felméréséből, amelyet 31 országban több mint 30 000 munkavállaló megkérdezésével készítettek el, és amelynek részletes eredményeit a Worklab-en tették közzé. A kutatás eredményeit különösen értékessé teszi, hogy azokat a Microsoft kiegészítette azzal, hogy összevetette az irodai és csoportmunka-alkalmazásaiból – elsősorban a Teamsből és Outlookból – kinyert engedélyezetten elérhető forgalmi adatokkal is.

A kutatás alapvető megállapítása szerint a járvánnyal hosszútávon is beléptünk a hibrid munkavégzés új korszakába – mind a munkaadók, mind a munkavállalók erre készülnek. A vállalatvezetők kétharmada (66%) már tervezi az irodák belső tereinek hozzáigazítását a megváltozott feltételekhez. Ma kétszer annyi időt töltenek a munkavállalók online meetingeken – és globálisan több mint 40 millióval több emailváltás történt idén februárban -, mint egy évvel ezelőtt. A felmérésből kiolvasható trendek szerint ezek az adatok a járvány lecsengésével sem fognak lényegesen megváltozni.

A pandémia olyan új jelenségeket hozott a felszínre, amelyekre a jövő vezetőinek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, ha szeretnék megtartani munkavállalóikat, vagy ha újakat kívánnak toborozni. Nyilvánvalóan számításba kell venniük a rugalmas munkavégzés iránti fokozódó igényt. Ám közben biztosítaniuk kell a munkatársak közötti személyes találkozás lehetőségét is, hiszen a megkérdezettek kétharmada (67 százalék) hiányolja jelenleg a megszokott kontaktusokat. A felmérés szerint hiába távolodtak el a munkavállalók a fizikai térben egymástól, a viszonyuk mégis közvetlenebbé vált a home office-ban. Például, minden hatodik megkérdezett számolt be arról, hogy elsírta már magát kollégájával való online megbeszélés közben, sokan a gyerekeiket vagy a kutyájukat is szívesen megmutatják munkatársaiknak. Ugyanakkor, érdemes továbbá több figyelmet fordítani az otthoni munkavégzés eszközeinek biztosítására is, mert a felmérés szerint ezzel jelenleg a munkavállalók 42 százaléka elégedetlen.

A kutatás fontos megállapítása, hogy megnőtt a távolság vezetők és beosztottak között. Előbbiek úgy érzik, javult a teljesítményük és jól is érzik magukat az otthoni környezetben (61 százalék), a nem vezető beosztású munkavállalók, elsősorban a nők és a fiatalok ezzel szemben komoly kihívásként élik meg az otthoni munkavégzést. Ők inkább úgy érzik, a vezetőik magukra hagyták őket, és kevésbé tekintik egy csapat tagjainak magukat most, mint a járvány előtt. A munkavállalók 37 százaléka szerint a munkaadójuk túl sokat vár el tőlük, 45 százalék pedig túlhajszoltnak érzi magát, amit a Microsoft-alkalmazásokból kinyert adatok is alátámasztanak. Európában a globális átlagnál valamivel rosszabb a helyzet: a dolgozók 42 százaléka érzi kimerültnek magát, 46 százalék pedig stressztől szenved.

Az elszigeteltség érzése a felmérés eredményei szerint negatívan hat az innovációra és a termelékenységre. Azok a munkavállalók, akik a munkatársaiktól való elhidegülésről számoltak be, jellemzően vonakodtak attól is, hogy részt vegyenek az ötletelésben, illetve általánosságban az innovációra irányuló munkákban.

A vezetőknek azért kell kiemelten foglalkozniuk a kutatás által feltárt trendekkel, mert azok vélhetően át fogják alakítani, fel fogják pezsdíteni a munkaerőpiacot is. Ez abból is kitűnik, hogy a LinkedIn-en jelenleg ötször több távmunka-álláshirdetés érhető el, mint egy évvel korábban. Az álláskeresőknek ma már nem kell elköltözniük ahhoz, hogy munkahelyet váltsanak – másfelől sokkal könnyebben költözhetnek új lakóhelyre a jelenlegi munkahelyük megtartásával. Emiatt tízből négy munkavállaló komolyan mérlegeli a munkahelyváltás lehetőségét, 46 százalékuk pedig szeretne elköltözni. Az új helyzet azonban nemcsak a munkakeresőnek, hanem a munkaadónak is kedvezhet, hiszen a fizikai távolság kevésbé korlátozza a merítési lehetőséget a munkaerő-toborzásnál.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS