Egyszerűsített foglalkoztatás: jelentősen csökkenthetők a kockázatok

– Mit takar az egyszerűsített foglalkoztatás?

– Az egyszerűsített foglalkoztatást (EFO) a köznyelv sokszor alkalmi munkának nevezi, valójában azonban négy típusa van:

• az alkalmi munka,
• a mezőgazdasági idénymunka,
• a turisztikai idénymunka és
• a filmipari statisztaként történő munkavégzés.

Mivel jellemzően időszakos, átmeneti jellegű munkavégzésről van szó, és a normál munkaviszonynál kedvezőbbek az adó- és járulékterhek is, a jogszabály időbeli és létszámkorlátokat határoz meg a munkáltatók részére. A feltételeket az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény tartalmazza.

– Hogyan jöhet létre ez fajta jogviszony?

– Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a felek szóbeli megállapodása alapján vagy írásos szerződés megkötésével létesíthető, maga a munkaviszony azonban mindkét esetben a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre. A munkáltatónak nincs más teendője, mint – még a munka megkezdése előtt – bejelenti a határozott idejű munkaviszonyt az adóhatóság felé telefonon vagy az ügyfélkapun keresztül elektronikusan. A kettő ugyan egyenértékű, de a telefonon történő bejelentés csak kisebb létszámnál működőképes, több alkalommal és több munkavállaló esetében elég nehézkes telefonon bediktálni az adatokat. Célszerűbb tehát az elektronikus utat választani.

– Milyen szabályok vonatkoznak a bérmegállapodásra és a bérkifizetésre?

– Mindig figyelembe kell venni az aktuális minimálbért, illetve azt, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállalók számára is járnak pótlékok. A túlmunka-, az éjszakai-, a vasárnapi- és az ünnepnapi pótlék mind-mind olyan tétel, amelyet nem lehet megspórolni.

– Milyen előnyei vannak az EFO-nak a munkaadók számára?

– Bár az adminisztráció minimális, ez a foglalkoztatási típus rendkívül rugalmas. Kiválóan alkalmazható, ha, a megnövekedett munkamennyiség, illetve a nagyobb létszámigény az év bizonyos időszakában jelentkezik – ez a helyzet a mezőgazdasági idénymunkáknál –, de akkor is, ha egy héten csak pár napra van szükség plusz munkavállalókra.
Megtakarítást is jelent, hiszen a „hagyományos, tipikus” munkaviszonyhoz képest kedvezőbbek a járulékfizetési kötelezettségek.

– Milyen költségekkel kell számolnia a munkáltatónak?

– A munkáltatót nem terheli a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás megfizetése, a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, csupán az előírt közteher megfizetése, ami mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint/nap, alkalmi munka esetén 1000 forint/nap, filmipari statiszta 3000 forint/nap
Nem kell számolni betegszabadsággal, táppénzzel, fizetett ünneppel (kivéve, ha ezen a napon dolgozik a munkavállaló).

– A munkavállalók szempontjából miért kedvező ez a foglalkoztatási forma?

– Gyakran találkozunk olyan munkavállalókkal, akik kifejezetten idény-, vagy alkalmi munkát keresnek, és nem vállalják a „hagyományos” munkaviszonyt. Ennek hosszasan lehetne sorolni az okait, ezért csak néhányat emelnék ki. Talán a legfontosabb, hogy a munkavállaló maga dönti el és jelzi a munkáltatónak, hogy mikor tud munkát vállalni, amit akár az előző napon is visszamondhat, és mindez nem jár semmilyen adminisztrációval. Emellett nem kell megvárnia a hónap végét, hogy megkapja a munkabérét, mert azt naponta vagy hetente kifizetik neki.
Ha pedig a napi munkabér nem haladja meg az ún. mentesített keretösszeget, akkor személyi jövedelemadót se kell fizetni, és az adóbevallásban sem kell szerepeltetni a szerzett jövedelmet. 2020-ban a szóban forgó keretösszeg a szakképzettséget nem igénylő munkakörben 9633 forint/nap, szakképzettséget igénylő munkakörben 12 597 forint/nap.
Az álláskereső munkavállalók számára előnyt jelent, hogy ilyen típusú munkakörökben több lehetőséget is kipróbálhatnak úgy, hogy közben nem szűnik meg az álláskeresőként való nyilvántartásuk, az álláskeresési járadékuk, ahogy az egyéb segélyek, juttatások sem.

– Mi a helyzet a társadalombiztosítással?

– Fontos, hogy a munkavállalók nem minősülnek biztosítottnak, viszont jogosultak baleseti egészségügyi szolgáltatásra, álláskeresési ellátásra és nyugellátásra.

– Milyen időtartamú foglalkoztatás esetén érdemes EFO-ra gondolni?

– Fontos különválasztani az idénymunkát és az alkalmi munkát. Az idénymunka mezőgazdasági- vagy turisztikai idénymunkát jelent és – ahogy az elnevezés is mutatja – idényjellegű, azaz az év valamely időszakához, időpontjához kötődik. Ebben az esetben magától értetődik, hogy az időtartamot a szezon határozza meg.
Alkalmi munka esetén érdekesebb ez a kérdés. Az időkorlátok figyelembevételével az év bármely időpontjában érdemes az egyszerűsített foglalkoztatásra gondolni, akár egy-két napos, néhány hetes- vagy pár hónapos munkaerő-igényről van szó. Az alkalmi munka rendkívül jól kiegészíti a „tipikus, hagyományos” munkaviszonyt, rugalmasan, akár napról-napra követi a változó létszámigényt, a termelés csökkenését vagy növekedését. Segít a szabadságolási vagy a komolyabb táppénzes időszakok áthidalásában. Akár arra is jó lehetőség, hogy a „tipikus” munkaviszony létesítése előtt ebben a foglalkoztatási formában, munkavégzés közben ismerjék meg egymást a felek, ami lényegében egy próbaidő előtti időszak, minimális adminisztrációval, kevesebb kötöttséggel és költséggel.

– Melyek az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkaerő-kölcsönzés legfontosabb előnyei a szolgáltatást igénybe vevő cégek számára?

– Az egyszerűsített foglalkoztatásnak is vannak hátrányai, nehézségei és kockázatai. Ha röviden kellene válaszolni a kérdésre, akkor azt mondanám, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek – ahogy a Starjobs Magyarország Kft. is – átvállalja a megbízóktól a nehézségeket és a kockázatokat.
Az alkalmi munkánál is kell hirdetni, toborozni, szervezni. Nagyon komoly adminisztrációt, odafigyelést igényel a munkavállalók bejelentése az adóhatósághoz. A „nem szándékos”, bejelentés nélküli munkavégzés ugyanis feketemunkának minősül. Figyelni kell a határidőkre, minden munkavállaló esetében szinkronban kell lenniük a bejelentéseknek, a jelenléti íveknek, az elszámolt és kifizetett béreknek, a bérigazolásoknak és a bevallásoknak.

– Hogyan működik mindez a Starjobsnál?

– A Starjobs Magyarország Kft.-ben dolgozó kollégák egy része már közel nyolc éve foglalkozik ezzel a speciális területtel. Ez alatt az idő alatt egyedi ellenőrzési folyamatokat, rendszereket, szoftvereket vezettünk be annak érdekében, hogy a legrövidebb időn belül kiszűrjük és javítsuk a hibákat.
Az egyeztetett létszámigény alapján 1–2 napon belül tudunk munkavállalókat biztosítani. Szükség esetén napról-napra vagy műszakról-műszakra is követjük a változó igényeket. Egy napon belül, de az is gyakran előfordul, hogy műszakkezdés után pár órával pótoljuk a hiányzó dolgozókat vagy cseréljük a nem megfelelő munkavállalókat.
A bérszámfejtésünk vagy a projektvezető kollégánk hajnali 4-től éjfélig folyamatosan elérhető (hétvégén és ünnepnapon is), hogy a kért létszámot-, a változásokat és az adóhatósághoz történő bejelentéseket teljesíteni tudjuk. A törvényes működést egy saját folyamatainkra fejlesztett szoftver ellenőrzi, amely jelzi az esetleges hibákat is.
Közel 10 éve állandó alvállalkozókkal dolgozunk, akik biztosítják, hogy a munkavállalóink megfelelő körülmények közötti jussanak el a partnereinkhez.
A munkavállalóink bérét a törvényes határidőn belül átutaljuk és a számfejtett, kifizettet bérekről minden esetben bérigazolást küldünk a megadott levelezési címere. A belső ellenőrzésünk emellett folyamatosan nyomon követi, hogy a kifizetett bérek megfelelnek-e a jogszabályoknak, és hogy elszámoltuk-e a törvényes pótlékokat. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó kockázatok tehát jelentősen csökkenthetők egy munkaerő-kölcsönző cég segítségével, amely a szervezésen és a toborzáson kívül a munkaügyi adminisztrációt is átvállalja.