Egyre kisebb vállalatok is szerződnek munkaerő-kölcsönző cégekkel

2023. 04. 18., 11:22

Felértékelődik a külföldi munkaerő-kölcsönzés szerepe, a belföldi munkaerő megtartása kulcskérdés lesz, a vállalatok HR osztályai egyes üzletágakban a leépítésekre, míg másokban a létszámbővítésekre kell, hogy fókuszáljanak – mondja Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Bizonyos szektorokban egyértelműen látható a létszámnövekedés, ilyen például a vendéglátás, amelyen belül főleg a gyorséttermekben nőtt kiemelkedően a munkavállalók száma. A kereskedelemben változó a tendencia, egyes cégeknél nőtt, másoknál csökkent a dolgozói létszám az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

Ugyanez mondható el a nagyobb termelő és gyártó vállalatokról. Van olyan ipari cég, ahol ezer fővel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt, de olyan is van, ahol több mint 300 fős létszámcsökkentés történt az elmúlt időszakban. A telekommunikációs szektorban többnyire létszámnövekedés tapasztalható és a munkaerő-kölcsönző cégek is nagyon jó évet zártak.

„Egyes területeken évek óta tapasztalható szakemberhiány, ez a jelenlegi gazdasági helyzetben sem változott. Kékgalléros munkavállalók között több területen is folyamatosan keresnek szakembereket: hegesztőket, CNC-seket, a logisztika területére targoncásokat, nehézgépkezelőket. A magyar munkaerőpiac eljutott arra a pontra, hogy bizonyos munkaköröket belföldi munkavállalókkal feltölteni szinte lehetetlen” – hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

A külföldi dolgozóknak is jár a béremelés

A munkavállalók megtartása kulcsfontosságú idén. A dolgozók várják a bérfejlesztéseket, és a cégek igyekeznek is biztosítani a béremelést. Átlagosan 15-20 százalékos emelésről beszélhetünk, amivel gyakorlatilag a fizetések reálértékét próbálják megőrizni. Ez jelenleg elegendő lehet ahhoz, hogy a munkavállalók egy ideig ne gondolkozzanak a váltáson. Azok a dolgozók, akik eddig is lojálisak voltak a céghez kivárnak, akik viszont korábban is könnyen váltottak munkahelyet, most akár pár ezer forinttal magasabb bérért is elmennek másik vállalathoz dolgozni.

„A fiatal munkavállalók foglalkoztatása szintén kihívás a cégek számára. Ők ugyanis a fizetés mellett a szabadidő mértéke alapján döntenek, a véleményüknek és igényeiknek is nagyobb hangot adnak. Sokkal könnyebben váltanak, mint mondjuk, a baby boomer generáció tagjai, ha a munkáltató nem tudja biztosítani számukra az elvárt feltételeket”– mondja Mihályi Magdolna.

A béremelés természetesen a külföldi, kölcsönzött munkaerőre is érvényes. Alapbérben ugyanazt kell biztosítani számukra, mint a magyar dolgozóknak, a béren kívüli juttatásoknál pedig hat hónap munkaviszonyt követően kell elérniük azt a szintet, amit a belföldi munkavállalóknak kínálnak.

Beruházások maradhatnak el, ha nincs elég munkaerő

Magyarországon jelenleg 4 millió 700 ezer magyar munkavállaló dolgozik, ezzel Európában a hetedik, világszinten a huszadik a foglalkoztatottság szempontjából. Belföldről már nem elégíthető ki teljesen a vállalatok munkaerő-igénye. Ez pedig az ország versenyképességét is befolyásolja, hiszen a külföldi befektetők nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem biztosított elegendő dolgozó a munkavégzéshez.

A Jobtain ügyvezetője szerint eljutottunk arra a szintre, ahhoz, hogy a magyar munkahelyek megmaradjanak, a beruházásokat pedig Magyarországra hozzák, kulcskérdés lett a külföldi munkavállalók alkalmazása. Egyre inkább látható az a trend, hogy a gyári munkákra már minimális belföldi munkaerőt lehet toborozni. Van ugyan növekedés, de a magas foglalkoztatottság miatt egyre nehezebb helyzetben vannak a cégek.

2024-re huszonötezer Fülöp-szigeteki dolgozhat Magyarországon

A munkaerő-kölcsönző cégek szerepe éppen emiatt még inkább felértékelődik. A kormány engedményeket tett a Fülöp-szigeteki és még 14 további más ország munkavállalóinak az egyszerűsített behozatalára, ezzel is biztosítva annak a lehetőségét, hogy a beruházásokat ne vigyék más országokba. 2023-2024 végéig várhatóan akár 25 ezer filippínó munkavállaló fog hazánkban dolgozni.

„Csak a Jobtain-en keresztül 800 Fülöp-szigeteki dolgozik jelenleg hazánkban, de 4-5 munkaerő-kölcsönző cégen keresztül is érkeztek Magyarországra, így összesen körülbelül 4500-an vállaltak eddig munkát itthon. Mindössze fél év leforgása alatt érkeztek ennyien Magyarországra” – mondja az ügyvezető.

Előfordul, hogy haza kell küldeni a dolgozókat

A munkaerő-kölcsönzés szerepének növekedését bizonyítja, hogy egyre kisebb vállalatok is élnek a lehetőséggel. Továbbá nem csak csoportosan keresnek már kölcsönzött munkaerőt, hanem néhány főt is alkalmaznának.

„Korábban 100 fős volt az a minimum vállalati méret, ahol általában kölcsönzött dolgozókat alkalmazott egy-egy cég. Egy stabilan működő vállalkozásnak, ha munkaerő-problémákkal küzd, már akár 50-60 fős vállalati méret esetében is érdemes elgondolkodni a foglalkoztatás ezen formáján” – hangsúlyozza a szakértő.

A kölcsönzött munkavállalók általában minimum 2 évre írnak alá, így a fluktuációtól nem kell olyan mértékben tartani, mint egy belföldi dolgozónál. Ehhez viszont az kell, hogy a cég megvizsgálja, tudja-e biztosítani a foglalkoztatásukat a következő 24 hónapra.

„Nagy felelősség a külföldi kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása. HR szolgáltatóként természetesen fel tudjuk mérni a lehetőségeket, ha mégis máshol kellene foglalkoztatni őket, de előfordulhat, hogy haza kell küldeni a dolgozókat. Határozott idejű szerződés esetén kicsit nehezebb megválni a munkavállalóktól, mint határozatlan esetén, de jogilag a gyakorlat az, hogy ilyenkor a cég visszaadja a kölcsönzési jogot. Ez olyan elháríthatatlan oknak minősül a mi szempontunkból, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a foglalkoztatást. Ilyen esetben számolnia kell a cégeknek a hazautazás költségének megtérítésével. Amennyiben a munkavállaló kezdeményezi valamilyen okból a felmondását, akkor viszont neki kell megoldania a hazautazását” – mondja Mihályi Magdolna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS