Egyre kisebb vállalatok is szerződnek munkaerő-kölcsönző cégekkel

2023. 04. 18., 11:22

Felértékelődik a külföldi munkaerő-kölcsönzés szerepe, a belföldi munkaerő megtartása kulcskérdés lesz, a vállalatok HR osztályai egyes üzletágakban a leépítésekre, míg másokban a létszámbővítésekre kell, hogy fókuszáljanak – mondja Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Bizonyos szektorokban egyértelműen látható a létszámnövekedés, ilyen például a vendéglátás, amelyen belül főleg a gyorséttermekben nőtt kiemelkedően a munkavállalók száma. A kereskedelemben változó a tendencia, egyes cégeknél nőtt, másoknál csökkent a dolgozói létszám az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

Ugyanez mondható el a nagyobb termelő és gyártó vállalatokról. Van olyan ipari cég, ahol ezer fővel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt, de olyan is van, ahol több mint 300 fős létszámcsökkentés történt az elmúlt időszakban. A telekommunikációs szektorban többnyire létszámnövekedés tapasztalható és a munkaerő-kölcsönző cégek is nagyon jó évet zártak.

„Egyes területeken évek óta tapasztalható szakemberhiány, ez a jelenlegi gazdasági helyzetben sem változott. Kékgalléros munkavállalók között több területen is folyamatosan keresnek szakembereket: hegesztőket, CNC-seket, a logisztika területére targoncásokat, nehézgépkezelőket. A magyar munkaerőpiac eljutott arra a pontra, hogy bizonyos munkaköröket belföldi munkavállalókkal feltölteni szinte lehetetlen” – hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

A külföldi dolgozóknak is jár a béremelés

A munkavállalók megtartása kulcsfontosságú idén. A dolgozók várják a bérfejlesztéseket, és a cégek igyekeznek is biztosítani a béremelést. Átlagosan 15-20 százalékos emelésről beszélhetünk, amivel gyakorlatilag a fizetések reálértékét próbálják megőrizni. Ez jelenleg elegendő lehet ahhoz, hogy a munkavállalók egy ideig ne gondolkozzanak a váltáson. Azok a dolgozók, akik eddig is lojálisak voltak a céghez kivárnak, akik viszont korábban is könnyen váltottak munkahelyet, most akár pár ezer forinttal magasabb bérért is elmennek másik vállalathoz dolgozni.

„A fiatal munkavállalók foglalkoztatása szintén kihívás a cégek számára. Ők ugyanis a fizetés mellett a szabadidő mértéke alapján döntenek, a véleményüknek és igényeiknek is nagyobb hangot adnak. Sokkal könnyebben váltanak, mint mondjuk, a baby boomer generáció tagjai, ha a munkáltató nem tudja biztosítani számukra az elvárt feltételeket”– mondja Mihályi Magdolna.

A béremelés természetesen a külföldi, kölcsönzött munkaerőre is érvényes. Alapbérben ugyanazt kell biztosítani számukra, mint a magyar dolgozóknak, a béren kívüli juttatásoknál pedig hat hónap munkaviszonyt követően kell elérniük azt a szintet, amit a belföldi munkavállalóknak kínálnak.

Beruházások maradhatnak el, ha nincs elég munkaerő

Magyarországon jelenleg 4 millió 700 ezer magyar munkavállaló dolgozik, ezzel Európában a hetedik, világszinten a huszadik a foglalkoztatottság szempontjából. Belföldről már nem elégíthető ki teljesen a vállalatok munkaerő-igénye. Ez pedig az ország versenyképességét is befolyásolja, hiszen a külföldi befektetők nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem biztosított elegendő dolgozó a munkavégzéshez.

A Jobtain ügyvezetője szerint eljutottunk arra a szintre, ahhoz, hogy a magyar munkahelyek megmaradjanak, a beruházásokat pedig Magyarországra hozzák, kulcskérdés lett a külföldi munkavállalók alkalmazása. Egyre inkább látható az a trend, hogy a gyári munkákra már minimális belföldi munkaerőt lehet toborozni. Van ugyan növekedés, de a magas foglalkoztatottság miatt egyre nehezebb helyzetben vannak a cégek.

2024-re huszonötezer Fülöp-szigeteki dolgozhat Magyarországon

A munkaerő-kölcsönző cégek szerepe éppen emiatt még inkább felértékelődik. A kormány engedményeket tett a Fülöp-szigeteki és még 14 további más ország munkavállalóinak az egyszerűsített behozatalára, ezzel is biztosítva annak a lehetőségét, hogy a beruházásokat ne vigyék más országokba. 2023-2024 végéig várhatóan akár 25 ezer filippínó munkavállaló fog hazánkban dolgozni.

„Csak a Jobtain-en keresztül 800 Fülöp-szigeteki dolgozik jelenleg hazánkban, de 4-5 munkaerő-kölcsönző cégen keresztül is érkeztek Magyarországra, így összesen körülbelül 4500-an vállaltak eddig munkát itthon. Mindössze fél év leforgása alatt érkeztek ennyien Magyarországra” – mondja az ügyvezető.

Előfordul, hogy haza kell küldeni a dolgozókat

A munkaerő-kölcsönzés szerepének növekedését bizonyítja, hogy egyre kisebb vállalatok is élnek a lehetőséggel. Továbbá nem csak csoportosan keresnek már kölcsönzött munkaerőt, hanem néhány főt is alkalmaznának.

„Korábban 100 fős volt az a minimum vállalati méret, ahol általában kölcsönzött dolgozókat alkalmazott egy-egy cég. Egy stabilan működő vállalkozásnak, ha munkaerő-problémákkal küzd, már akár 50-60 fős vállalati méret esetében is érdemes elgondolkodni a foglalkoztatás ezen formáján” – hangsúlyozza a szakértő.

A kölcsönzött munkavállalók általában minimum 2 évre írnak alá, így a fluktuációtól nem kell olyan mértékben tartani, mint egy belföldi dolgozónál. Ehhez viszont az kell, hogy a cég megvizsgálja, tudja-e biztosítani a foglalkoztatásukat a következő 24 hónapra.

„Nagy felelősség a külföldi kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása. HR szolgáltatóként természetesen fel tudjuk mérni a lehetőségeket, ha mégis máshol kellene foglalkoztatni őket, de előfordulhat, hogy haza kell küldeni a dolgozókat. Határozott idejű szerződés esetén kicsit nehezebb megválni a munkavállalóktól, mint határozatlan esetén, de jogilag a gyakorlat az, hogy ilyenkor a cég visszaadja a kölcsönzési jogot. Ez olyan elháríthatatlan oknak minősül a mi szempontunkból, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a foglalkoztatást. Ilyen esetben számolnia kell a cégeknek a hazautazás költségének megtérítésével. Amennyiben a munkavállaló kezdeményezi valamilyen okból a felmondását, akkor viszont neki kell megoldania a hazautazását” – mondja Mihályi Magdolna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Van egy apró kis bolt a Liliom utcában, ahol a gasztronómia szerelmesei garantáltan elérzékenyülnek. Fekete Antonio szakácskönyvboltja majd’ kétszáz kiadó legjobbját kínálja azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerrel.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS