Egyre jobban hiányzik a személyes kapcsolat az otthonról dolgozóknak

2021. 03. 31., 13:45

Az Erste Bank ötödik alkalommal kérdezte meg munkavállalóit arról, miként élik meg a pandémia miatti változásokat munkakörnyezetükben. Az eredményből látható, hogy az idő múlásával picit kevesebben értékelik maximálisan jónak a távoli munkavégzést. A legnagyobb probléma a személyes kapcsolatok hiánya, de egyre többeknek jelent gondot a mindennapok megszervezése is.

Némileg visszaesett az otthoni munkavégzés népszerűsége az Erste Bank munkatársai körében a pandémia újabb hulláma alatt. A pénzintézet alkalmazottainak többsége, a központi feladatokat ellátó dolgozók mintegy 90 százaléka a járvány kitörése óta távolról látja el feladatát, a bank pedig időről időre felmérést készít az elégedettségről. A home office népszerűsége tavaly júniusban érte el csúcspontját: a kijárási korlátozások feloldását követően a munkavállalók 67 százaléka adott tízből tíz pontot az otthoni munkavégzés komfortosságára, igaz, akkor volt rá lehetőség, hogy rotációban, kéthetente bejárjon dolgozni, aki szeretne. Tavaly áprilisban, a korlátozások bevezetése után az említett mutató még csak 34 százalék volt, a legutóbbi, idén márciusi felmérésben viszont a dolgozók 59 százaléka értékelte tízpontosra a távmunkát (ami most kötelező, csakúgy, mint egy éve), vagyis most már sokkal komfortosabban érzik magukat a munkavállalók a teljes home office-ban.

Csökkent azok aránya, akik szerint egyáltalán nem okoz nehézséget az otthoni munkavégzés: az őszi 68 százalékos egyetértési arányból tavaszra 53 százalék lett. A legnagyobb problémát a kollégák számára a mindennapi személyes kapcsolatok hiánya jelentette mindig is, ám amíg ezt a válaszlehetőséget tavaly nyáron 22 százalék jelölte meg, addig idén tavasszal már a válaszadóknak több mint az egyharmada. Nőtt ugyanakkor a mindennapok megszervezésének nehézségére hivatkozók száma is: a nyári 6 százalékról 17 százalékra – utóbbihoz nagyban hozzájárult az iskolák bezárása, mivel így a gyerekek is több figyelmet és energiát igényelnek. Ugyanakkor a nagy többség hatékonynak tartja az online megbeszéléseket (csak 4 százalék értékelte ezt nehézségként), és jól tudnak együttműködni a kollégák az online térben is (csupán 6 százalék gondolta másként), illetve az irodai infrastruktúrát hiányolók aránya is 8 százalékra esett vissza a kezdeti 20 százalékról.

Érdemben nem változott azonban az arra a kérdésre adott válaszok aránya, hogy mennyi ideig tartható fenn a jelenlegi állapot. A válaszadók továbbra is több mint 70 százaléka szerint a jövőben is szívesen dolgozna tovább így, míg további 20 százalék szerint két hónapig vagy akár annál hosszabb ideig is ki lehetne még bírni. Az Erste távolról dolgozó munkatársainak több mint 80 százaléka értett teljesen egyet azzal az állítással, hogy legalább ugyanolyan hatékonysággal el tudja látni a munkáját otthonról, mint az irodából. De hasonló arányban gondolták a magukénak azt az állítást is, hogy a vezetőjével ugyanúgy tud együttműködni a pandémiás helyzetben, mint korábban. A vezetők ugyanakkor továbbra is pesszimistábbnak tűnnek, miközben a válaszadók egyre kisebb része gondolja azt, hogy a csapat jól kezeli a helyzetet: az arány tavaly júniusban itt 72 százalék volt, ami idén márciusra 65 százalékra olvadt. Ebben ugyanakkor valószínűleg az elmúlt egy év okozta fáradtság is benne van, a vezetők 71 százaléka ugyanis úgy nyilatkozott, hogy home office-ból is van olyan hatékony, mintha bent dolgozna a munkahelyén. A kollégák 90 százaléka érzi úgy, hogy főnöke teljesen megbízik benne az otthonról végzett munka alatt is, míg a vezetők 82 százaléka mondta azt, hogy teljes mértékben megbízik a csapatában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 10:10:00
A műszaki alkatrészekben található fém- és aranytartalom visszanyerése fontos feladata (lenne) az elektronikai hulladékkezelőknek világszerte, ugyanakkor az eljárás - például az arany esetében - nagyon környezetkárosító anyagokat igényel. Vagy legalábbis igényelt eddig. Kiderült, hogy egy élelmiszeripari melléktermék is alkalmas rá.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS