Az Európai Unióban 8,4 millió szakember dolgozik az információs és kommunikációs technológiák (IKT) iparágában, de csupán 18,5 százalékuk nő. Magyarországon ez az arány mindössze 12,3 százalék. Itthon még mindig férfias szakmának tartják az informatikát, ugyanakkor a vállalatok jóval több női digitális szakembert szeretnének látni a szektorban – derül ki az IVSZ kutatásából.
2020-ban a női IKT szakemberek aránya Bulgáriában volt a legmagasabb, 28,2 százalék, a legalacsonyabb arány pedig Csehországban, 10,2százalék volt megfigyelhető – derül ki az IVSZ legfrissebb Femintech kutatásából.
Az Európai Unióban, Csehország és Málta után hazánkban volt a legalacsonyabb az IKT szakemberek közt a nők aránya 2020-ban. Ez némi javulást mutat 2017-hez és 2018-hoz képest, amikor is ez az arány regionális szinten Magyarországon volt a legalacsonyabb, mindössze 10 százalék. A női jelölteket leginkább a nagyvállalatok és a nemzetközi hátterű cégek hiányolják, s a megkérdezett vállalatok mintegy 31 százalék-a is azt nyilatkozta, hogy nagyon hiányoznak a női kompetenciák a nagyvállalati szervezeti kultúrából.
„A nők szerepvállalása a technológia területén nemcsak a diverz és befogadó munkakörnyezetek kialakítását segíti elő, hanem friss perspektívákat és új ötleteket hoz a vállalatoknak, ami végső soron a fejlődést és a vállalat sikerességét is elősegíti” – fogalmazott Korcsok Katalin, a Qualysoft Csoport magyarországi irodájának Sales és üzletfejlesztési igazgatója.
A válaszadók 35,4 százaléka vallotta be, hogy előmenetelét a női IT munkavállalókkal szembeni sztereotípiák akadályozzák, illetve közel 30 százalékuk gondolja úgy, hogy számukra akadály lehet a karrierépítésükben, ha feladják a munkájukat a család érdekében. Ezzel szemben a női munkavállalók alacsony százaléka gondolta, hogy a nők informatikai pályán történő karrierépítésénél akadályt jelent, hogy az IKT vállalatok nem rugalmasak a foglalkoztatásban (10,2 százalék), illetve, hogy nem családbarát munkahelyek (7,4 százalék).
Úgy tűnik, a pandémia sok mindent megváltoztatott az IKT szektorban: a dolgozó nők kevésbé voltak kitettek az elbocsátásnak, mivel a szektor elsőként állt át home office-ra és távmunkára. A jövőt elnézve a hibrid foglalkoztatási struktúra valószínűleg sokáig velünk marad még, ami azért is szerencsés fordulat, mert emellett a szektor kezd egyre nyitottabbá válni a női képességek beintegrálása iránt is, illetve elkezdődött egy folyamat abban a tekintetben, hogy fizikailag és pszichológiailag is biztonságos munkakörnyezet épüljön a női munkatársak köré.
„Nagyvállalati szegmensben mi is tapasztaljuk, hogy mennyire szükség van a hölgyek tudására, hiszen a műszaki-informatikai terület és a digitális világ nemcsak racionalitásból áll, elég komplex, innovatív szegmens, ahol a szoftverfejlesztés mellett projektszemléletre, üzleti szemléletre, üzleti analitikára és csoportmunkára való képességre, valamint megosztott figyelemre is szükség van” – erősítette meg Korcsok Katalin.
„Azok a cégek válhatnak jövőállóvá, amelyek képesek a különböző tapasztalatokkal, gondolkodásmóddal, társadalmi szerepekkel bíró közösségeket működtetni, s mindezt ötvözni a technológiai fejlődéssel. Fontos, hogy a női munkatársak kompetenciájuk alapján kapják meg a feladatokat, így lehet őket abban segíteni, hogy magabiztosabbá váljanak szakmájukban, s tevékenységükkel hozzásegítsék a csapatokat az eredményességhez” – tette hozzá a vezető.
A szakember szerint még mindig rengeteg sztereotípián kell keresztülverekedni magukat a nőknek, de a férfiaknak is, ezért van nagy szükség olyan jó gyakorlatokra, példaképekre és mentorokra, akik szemléletének köszönhetően sikerül új működési modelleket felállítaniuk a szervezeteknek.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”