Czomba Sándor: elsősorban magyarokkal kell feltölteni a betöltetlen álláshelyeket

Czomba Sándor: elsősorban magyarokkal kell feltölteni a betöltetlen álláshelyeket
2024. 01. 18., 13:10

Közel harminc, minősített munkaerő-kölcsönző cég képviselőjét fogadta hivatalában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Elsősorban magyar munkaerővel kell feltölteni a betöltetlen álláshelyeket, csak és kizárólag akkor érkezhetnek külföldi munkavállalók, ha magyar munkaerő már végképp nem áll rendelkezésre – mondta a megbeszélésen Czomba Sándor. Kiemelte: a kölcsönző cégeknek is ekként kell alakítaniuk tevékenységüket, hozzájárulva a magyar munkaerő előtérbe helyezéséhez – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az új idegenrendészeti törvény kapcsán megvalósuló jogszabályváltozásokat, az ebből fakadó kötelezettségeket, illetve a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet is áttekintették a felek a megbeszélésen. Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Külföldi munkaerő alkalmazására pedig kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek. Csak akkor jöhetnek külföldiek, ha magyar munkavállalót nem sikerül kiközvetíteni a betöltetlen álláshelyekre.

„Ennek betartását és betartatását a kidolgozás és elfogadás alatt álló új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok fogják garantálni” – hangsúlyozta a megbeszélésen Czomba Sándor.

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza. Ez a kvóta garantálja, hogy csak annyi vendégmunkás jöhet átmenetileg Magyarországra, amennyire a gazdaságnak szüksége van.

2024-ben maximum 65 ezer, harmadik országból érkező vendégmunkást lehet foglalkoztatni

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kvóta maximális értéke 81 ezer lehetne 2024-ben, azonban a kormány arról döntött, hogy 2024-ben is az elméleti maximumtól lényegesen alacsonyabb számban, 65 ezerben határozza meg a kvóta felső határát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza, hogy a maximális értéket a harmadik országból érkező munkavállalók száma az elmúlt években egyszer sem haladta meg, 2023-ban mindössze 39 ezer engedély kiadására került sor, továbbá minden esetben szigorú idegenrendészeti ellenőrzésen esnek át az érintettek.

A kormány létrehozott egy negatív listát, amely meghatározza mindazon munkaköröket, amelyek esetében vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki. A kormány döntése szerint így mintegy 300 foglalkozás esetében kerültek kizárásra a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárok. Ilyen munkakörök például: a tetőfedő, ipari alpinista, szerszámkészítő, kulturális szervező, jogi asszisztens, fényképész, szőlő- és gyümölcstermesztő, felvonószerelő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS