Czomba Sándor: elsősorban magyarokkal kell feltölteni a betöltetlen álláshelyeket

Czomba Sándor: elsősorban magyarokkal kell feltölteni a betöltetlen álláshelyeket
2024. 01. 18., 13:10

Közel harminc, minősített munkaerő-kölcsönző cég képviselőjét fogadta hivatalában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Elsősorban magyar munkaerővel kell feltölteni a betöltetlen álláshelyeket, csak és kizárólag akkor érkezhetnek külföldi munkavállalók, ha magyar munkaerő már végképp nem áll rendelkezésre – mondta a megbeszélésen Czomba Sándor. Kiemelte: a kölcsönző cégeknek is ekként kell alakítaniuk tevékenységüket, hozzájárulva a magyar munkaerő előtérbe helyezéséhez – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az új idegenrendészeti törvény kapcsán megvalósuló jogszabályváltozásokat, az ebből fakadó kötelezettségeket, illetve a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet is áttekintették a felek a megbeszélésen. Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Külföldi munkaerő alkalmazására pedig kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek. Csak akkor jöhetnek külföldiek, ha magyar munkavállalót nem sikerül kiközvetíteni a betöltetlen álláshelyekre.

„Ennek betartását és betartatását a kidolgozás és elfogadás alatt álló új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok fogják garantálni” – hangsúlyozta a megbeszélésen Czomba Sándor.

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza. Ez a kvóta garantálja, hogy csak annyi vendégmunkás jöhet átmenetileg Magyarországra, amennyire a gazdaságnak szüksége van.

2024-ben maximum 65 ezer, harmadik országból érkező vendégmunkást lehet foglalkoztatni

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kvóta maximális értéke 81 ezer lehetne 2024-ben, azonban a kormány arról döntött, hogy 2024-ben is az elméleti maximumtól lényegesen alacsonyabb számban, 65 ezerben határozza meg a kvóta felső határát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza, hogy a maximális értéket a harmadik országból érkező munkavállalók száma az elmúlt években egyszer sem haladta meg, 2023-ban mindössze 39 ezer engedély kiadására került sor, továbbá minden esetben szigorú idegenrendészeti ellenőrzésen esnek át az érintettek.

A kormány létrehozott egy negatív listát, amely meghatározza mindazon munkaköröket, amelyek esetében vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki. A kormány döntése szerint így mintegy 300 foglalkozás esetében kerültek kizárásra a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárok. Ilyen munkakörök például: a tetőfedő, ipari alpinista, szerszámkészítő, kulturális szervező, jogi asszisztens, fényképész, szőlő- és gyümölcstermesztő, felvonószerelő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS