„Azért vagyunk itt, hogy közvetítsünk a sérülékeny csoportok és a munkaadók között”

2019. 12. 04., 16:15

A veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű álláskeresőket segítő magyarországi Incorpora szerint a munkáltatók kicsivel több odafigyeléssel könnyebben találhatnak embert a betöltetlen álláshelyekre.

Az Incorpora a „la Caixa” Alapítvány és az osztrák Erste Alapítvány közös kezdeményezéseként indult el 2016-ban hat hazai civil szervezet részvételével. A munkavállalók és a munkáltatók részére mediációs szolgáltatást nyújtó programban a hazai működés három éve alatt több mint 600 vállalkozás, illetve mintegy 2600 ember vett részt, és több mint ezren találtak munkát.

„Az Incorpora három éve tartó magyarországi munkája során több mint ezer veszélyeztetett helyzetű embert sikerült a munkaerőpiacon elhelyezni, együttműködve társadalmi szervezetek hálózatával és olyan vállalatokkal, amelyek csatlakoztak az Incorporához. Azok a cégek, amelyek az Incorporával működnek együtt, valóban nyitottak és rugalmasak a kiszolgáltatott csoportok alkalmazásában. Könnyebb integrálni a munkaerő piacra a speciális igényű munkavállalókat, ha a vállalatok hozzájárulnak például az egyének képzéséhez a helyszínen, vagy nyitottságot mutatnak a rugalmas munkabeosztás, például az otthoni vagy a részmunkaidős munka iránt” – hívta fel a figyelmet az Incorpora sajtótájékoztatóján Bessenyei Hajnalka, a program projektmenedzsere. „Tapasztalataink azt mutatják, hogy a munkáltatóknak csak kissé kell nyitottabbnak lenniük a foglalkoztatás területén. Például az introvertált fiatalok könnyen elbukhatnak egy állásinterjún, mert számukra ez egy kellemetlen helyzet, amivel nehezen tudnak megbirkózni, míg a szóban forgó munka során tökéletesen teljesítenék feladataikat. Azért vagyunk itt, hogy közvetítsünk a sérülékeny csoportok és a munkaadók között.”

Az utóbbi években a magyar gazdaság számára az egyik legnagyobb kihívást, növekedési korlátot a munkaerőhiány jelenti. Az idei második negyedévben csaknem 80 ezer regisztrált betöltetlen álláshely volt Magyarországon.

A munkaadókat tömörítő érdekképviseleti szervezetek becslése szerint jelenleg 200-250 ezer ember hiányzik a munkaerőpiacról. Miközben mind több vállalkozás számára jelent nehézséget, hogy új munkavállalót találjon, rengetegen vannak, akik szeretnének és tudnának is dolgozni, mégsem találnak munkát.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint augusztus végén 245 ezer főt tartottak nyilván álláskeresőként, a tényleges munkaerőpiaci tartalék azonban ennél jóval nagyobb lehet.

Rengetegen küzdenek azért, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra: a nyugdíj előtt állók, a fiatalok, a gyes-ről visszatérő többgyermekes anyák, a kisebbségek tagjai vagy éppen egy súlyosabb betegség gyógyultjai számára ismerős nehézség a foglalkoztatók rugalmatlansága. A veszélyeztetett munkaerőpiaci helyzetben lévőket ugyanakkor kevesen segítik, nincs hova fordulniuk tanácsért, segítségért.

Az Incorpora programot 2006-ban a „la Caixa” Alapítvány indította el Spanyolországban azzal a céllal, hogy a veszélyeztetett helyzetű emberek elhelyezkedését támogassa. Az Incorpora Spanyolországban eddig több mint 35 ezer csatlakozott vállalatot, 370 partner civil szervezetet és közel 100 ezer elhelyezett munkavállalót vont be a kezdeményezésbe. A program jelen van már Portugáliában, Lengyelországban, Tunéziában és Marokkóban is.

Az Incorpora 2016 júniusában, a helyi viszonyokhoz igazítva indult el Magyarországon a „la Caixa” Alapítvány és az osztrák Erste Alapítvány közös kezdeményezéseként hat hazai civil szervezet részvételével. Az elmúlt három évben több mint 2600 ember vett részt a programban, október végéig 1022 ember talált munkát az Incorpora munkaerőpiaci szolgáltatásán keresztül, és mintegy 600 vállalatot sikerült bevonni együttműködő partnerként.

A munkához segített emberek 44 százaléka volt fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességű, negyedük hajléktalan, közel 47 százalékuk elmúlt 45 éves, míg minden tizedik pályakezdő fiatal volt. Az álláskeresők kétharmadát hosszú távú szerződéssel sikerült elhelyezni.

Az Incorpora hálózat Magyarországon jelenleg hét implementáló civil szervezettel, illetve társadalmilag hasznos vállalkozással dolgozik együtt. A szakmai munkák koordinálását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által működtetett Máltai Gondoskodás Nonprofit Kft. biztosítja. A Máltai Szeretetszolgálat megalakulása óta segíti újabb esélyhez a munkájukat veszített – hajléktalan, fogyatékkal élő, kirekesztett, hátrányos helyzetű – embereket, erre az utóbbi években több segítő programot is indított. A Máltai Szeretetszolgálaton kívül a Diverzitás Alapítvánnyal, a Fenntartható Vállalkozásokért Alapítvánnyal (Impact Hub Budapest), a Kontakt Alapítvánnyal, a Menhely Alapítvánnyal, a Motiváció Alapítvánnyal és az Egyszülős Központtal működik együtt az Incorpora.

Az Incorpora legfőbb célja a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett helyzetű álláskeresők, kiemelten a pályakezdők, nők, megváltozott munkaképességűek, szegénységben élők, életkorilag diszkrimináltak elhelyezkedésének támogatása és társadalmi beillesztése integrációs mentorai, valamint a hálózathoz kapcsolódó civil szervezetek és együttműködő vállalatok közös munkája által – ismertette Győri Eszter, a Máltai Szeretetszolgálat programkoordinátora, munkaerőpiaci tanácsadó. Az Incorpora ingyenes szolgáltatásokat kínál egy átfogó munkaerőpiaci folyamat keretében a különböző, veszélyeztetett álláskeresők és a felelős foglalkoztatást támogató munkáltatók számára. A hálózaton keresztül a munkaadók egyszerre többféle célcsoportot is el tudnak érni, míg az álláskeresők számára a hálózati működés előnye, hogy több szervezet állásajánlataihoz is hozzáférnek.

Az Incorpora az álláskeresőket személyre szabott pályaorientációval, tanácsadással, valamint az önéletrajz és a motivációs levél megírásában, az álláskeresésben, az állásinterjúra való felkészítésben segíti, valamint sikeres felvétel esetén támogatást nyújt a munkahelyi beilleszkedéshez, illetve utókövetéssel járul hozzá a munkahely hosszú távú megtartásához. A munkáltatóknál az Incorpora segít felmérni, hogy milyen területeken és mekkora igény van munkaerő felvételére, hozzájárul a munkahelyi környezet felméréséhez, a munkakörök átvilágításához, majd ezek alapján javaslatot tesz a munkafolyamatok akadálymentesítésére. Ezt követően indul el a munkaerő toborzás folyamata, az alkalmas jelölt felvétele esetén pedig a hálózat mentorai, integrációs szakemberei segítik a beilleszkedést. Az utánkövetés során az Incorpora mediációs jellegű üléseket biztosít a munkavállaló és a munkáltató számára, probléma esetén pedig hozzájárul a megoldáshoz szükséges lépések kialakításához.

Az Incorpora tapasztalatai szerint Magyarországon elsősorban a mikrovállalkozásokkal és a nagyvállalatokkal könnyebb együttműködni a veszélyeztetett illetve hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezésében – tette hozzá Győri Eszter. A kisebb, legfeljebb 15-20 főt foglalkoztató cégek esetében a kooperáció jellemzően a személyes kapcsolatok révén alakul ki, a kisebb szervezet pedig lehetőséget ad arra, hogy nagyobb figyelemmel és empátiával kezeljék azon munkavállalókat, akiknek erre szükségük van. A nagyvállalatoknál jellemzően a vállalati kultúra, a felkészültebb menedzsment, valamint az önálló HR-osztály jelent segítséget ezen a téren. A veszélyeztetett illetve hátrányos helyzetűek foglalkoztatása a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál jelenti a legnagyobb kihívást. Ezek a cégek már túl sok embert foglalkoztatnak ahhoz, hogy egy-egy munkavállaló igényeire a vezetés külön is figyelni tudjon, ugyanakkor gyakran hiányoznak az ehhez szükséges mechanizmusok és csak kevesen foglalkoztatnak HR-szakembereket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS