Akcióterv a bérszakadék megszüntetésére a Nyitottak Vagyunktól

2024. 03. 08., 19:10

A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a nemek közötti gazdasági egyenlőtlenségre, és konkrét javaslatokkal lássa el a vállalatokat az egyenlő bérezés kialakításában.

Bár az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elve már 1957-ben bevezetésre került a Római Szerződéssel, a nemek között bérszakadék továbbra is kihívást jelent Európában. Míg az uniós átlag lassan, de folyamatosan csökken – a 2012-es 17,4 százalékról 2021-re 13,5 százalékra –, Magyarországon a nemek közötti bérszakadék inkább ingadozó tendenciákat mutat: az EU adatközlése szerint 2002-ben 19,1 százalék volt, míg, 2022-ben 17,5 százalék (a legalacsonyabb 2015-ben és 2016-ban volt, 14 százalékkal). Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy, ugyanazért a munkáért, a nők óránként ennyivel keresnek átlagosan kevesebbet, mint a férfiak.

A jelenségre reflektálva a Nyitottak Vagyunk Svédország Nagykövetségével és a Svéd-Magyar Kereskedelmi Kamarával közösen mutatta be azt a mindenki számára elérhető dokumentumot, amely egy akciótervet kínál a vállalatoknak a nemek közötti bérszakadék felszámolásához.

"A bérszakadék megszüntetése hosszútávon növelheti a hatékonyságot és termelékenységet, mivel az emberek nagyobb motivációval dolgoznak, jobban ki tudnak szakmailag teljesedni és  jobban is érzik magukat, ha azt látják, hogy igazságosan és egyenlően fizetik meg őket, illetve egyenlő előmeneteli lehetőségeik vannak a cégen belül. Másrészt, a jogszabályi környezet is nyomást helyez a cégekre. Az EU egyenlő bérezésről szóló irányelvét 2026 nyaráig kell hogy átültessék a tagállamok a nemzeti szabályozásba. Ezt követően a cégeknek jelentéstételi kötelezettségük lesz a bérszakadékról. Harmadrészt pedig van egy morális érv is, ez pedig az, hogy lehetőségünk van arra, hogy a 21. században felülvizsgáljunk olyan társadalmi konstrukciókat, amelyek strukturális egyenlőtlenséghez vezettek” – mondta Várady Nóra, a Nyitottak Vagyunk ügyvezetője.

Az akciótervben megfogalmazott javaslatok vállalati környezetbe való beépítését természetesen egyedi adottságoktól függően, az adott vállalatra szabva lehet csak megvalósítani. A Nyitottak Vagyunk ebben segíti a cégeket – a folyamat első lépéseként auditálással, amely a vállalat DEI (Diversity, Equity and Inclusion) érettségét méri fel. Ezt követően kerül sor a konkrét lépések, akcióterv meghatározására, melyet a szervezet a cég menedzsmentjével közösen alakít ki.

A most kiadott akciótervben kifejezetten a bérszakadék csökkentésére irányuló  lépéseket ismerteti a szervezet, többek között:

  • átlátható fizetési és egyéb juttatási rendszer biztosítását,
  • fizetési sávok megjelölését az álláshirdetésekben,
  • rugalmas munkarend bevezetését a családosoknak, valamint az apasági szabadság bevezetésének megfontolását,
  • az üvegplafon megszüntetésére irányuló, női tehetségeket támogató programok bevezetését, valamint a korai előléptetésekben a nemek közötti egyenlőséget célzó intézkedéseket,
  • a toborzás inkluzivitását célzó folyamatok kialakítását, például azzal, hogy már az álláshirdetésekben elérhető legyen információ a családosoknak járó juttatásokról, vagy hogy strukturálva legyenek az interjú kérdések, biztosítva, hogy nemtől függetlenül szakmai, és ne családtervezési szempontok érvényesüljenek egy interjún.

“A helyzet megváltoztatása nem könnyű, és a probléma tudatosítására van szükség az üzleti vezetők, a jogalkotók, az oktatók és sok más szereplő részéről. A társadalomnak meg kell értenie, hogy nem létezik olyan, hogy női munkahely vagy férfi munkahely. A bérszakadék csökkentése ösztönözni fogja a gazdaságot is: ahogy a nőknek több erőforrásuk lesz, többet költhetnek, ami növeli a bruttó hazai terméket. A bérszakadék megszüntetésével tehát az emberek, a gazdaság és a társadalom egyaránt nyer” - tette hozzá Diana Madunic, Svédország magyarországi nagykövete.

A nemek közötti bérszakadék megszüntetéséről szóló angol nyelvű akcióterv letölthető a Nyitottak Vagyunk weboldaláról: https://www.nyitottakvagyunk.hu/en/mind-the-gender-pay-gap

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS