Akcióterv a bérszakadék megszüntetésére a Nyitottak Vagyunktól

2024. 03. 08., 19:10

A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a nemek közötti gazdasági egyenlőtlenségre, és konkrét javaslatokkal lássa el a vállalatokat az egyenlő bérezés kialakításában.

Bár az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elve már 1957-ben bevezetésre került a Római Szerződéssel, a nemek között bérszakadék továbbra is kihívást jelent Európában. Míg az uniós átlag lassan, de folyamatosan csökken – a 2012-es 17,4 százalékról 2021-re 13,5 százalékra –, Magyarországon a nemek közötti bérszakadék inkább ingadozó tendenciákat mutat: az EU adatközlése szerint 2002-ben 19,1 százalék volt, míg, 2022-ben 17,5 százalék (a legalacsonyabb 2015-ben és 2016-ban volt, 14 százalékkal). Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy, ugyanazért a munkáért, a nők óránként ennyivel keresnek átlagosan kevesebbet, mint a férfiak.

A jelenségre reflektálva a Nyitottak Vagyunk Svédország Nagykövetségével és a Svéd-Magyar Kereskedelmi Kamarával közösen mutatta be azt a mindenki számára elérhető dokumentumot, amely egy akciótervet kínál a vállalatoknak a nemek közötti bérszakadék felszámolásához.

"A bérszakadék megszüntetése hosszútávon növelheti a hatékonyságot és termelékenységet, mivel az emberek nagyobb motivációval dolgoznak, jobban ki tudnak szakmailag teljesedni és  jobban is érzik magukat, ha azt látják, hogy igazságosan és egyenlően fizetik meg őket, illetve egyenlő előmeneteli lehetőségeik vannak a cégen belül. Másrészt, a jogszabályi környezet is nyomást helyez a cégekre. Az EU egyenlő bérezésről szóló irányelvét 2026 nyaráig kell hogy átültessék a tagállamok a nemzeti szabályozásba. Ezt követően a cégeknek jelentéstételi kötelezettségük lesz a bérszakadékról. Harmadrészt pedig van egy morális érv is, ez pedig az, hogy lehetőségünk van arra, hogy a 21. században felülvizsgáljunk olyan társadalmi konstrukciókat, amelyek strukturális egyenlőtlenséghez vezettek” – mondta Várady Nóra, a Nyitottak Vagyunk ügyvezetője.

Az akciótervben megfogalmazott javaslatok vállalati környezetbe való beépítését természetesen egyedi adottságoktól függően, az adott vállalatra szabva lehet csak megvalósítani. A Nyitottak Vagyunk ebben segíti a cégeket – a folyamat első lépéseként auditálással, amely a vállalat DEI (Diversity, Equity and Inclusion) érettségét méri fel. Ezt követően kerül sor a konkrét lépések, akcióterv meghatározására, melyet a szervezet a cég menedzsmentjével közösen alakít ki.

A most kiadott akciótervben kifejezetten a bérszakadék csökkentésére irányuló  lépéseket ismerteti a szervezet, többek között:

  • átlátható fizetési és egyéb juttatási rendszer biztosítását,
  • fizetési sávok megjelölését az álláshirdetésekben,
  • rugalmas munkarend bevezetését a családosoknak, valamint az apasági szabadság bevezetésének megfontolását,
  • az üvegplafon megszüntetésére irányuló, női tehetségeket támogató programok bevezetését, valamint a korai előléptetésekben a nemek közötti egyenlőséget célzó intézkedéseket,
  • a toborzás inkluzivitását célzó folyamatok kialakítását, például azzal, hogy már az álláshirdetésekben elérhető legyen információ a családosoknak járó juttatásokról, vagy hogy strukturálva legyenek az interjú kérdések, biztosítva, hogy nemtől függetlenül szakmai, és ne családtervezési szempontok érvényesüljenek egy interjún.

“A helyzet megváltoztatása nem könnyű, és a probléma tudatosítására van szükség az üzleti vezetők, a jogalkotók, az oktatók és sok más szereplő részéről. A társadalomnak meg kell értenie, hogy nem létezik olyan, hogy női munkahely vagy férfi munkahely. A bérszakadék csökkentése ösztönözni fogja a gazdaságot is: ahogy a nőknek több erőforrásuk lesz, többet költhetnek, ami növeli a bruttó hazai terméket. A bérszakadék megszüntetésével tehát az emberek, a gazdaság és a társadalom egyaránt nyer” - tette hozzá Diana Madunic, Svédország magyarországi nagykövete.

A nemek közötti bérszakadék megszüntetéséről szóló angol nyelvű akcióterv letölthető a Nyitottak Vagyunk weboldaláról: https://www.nyitottakvagyunk.hu/en/mind-the-gender-pay-gap

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS