A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket

2020. 07. 07., 15:00

A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.

Miközben még javában tart a koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásainak felmérése és elemzése, a rövid távú hatások, a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség növekedése már egyértelműen láthatók. „A XXI. század munkaerőpiaci folyamatait alapvetően három fő irány határozza meg: a folyamatos képzés, tanulás, a munkaerő-összetétel sokszínűsége korban, nemben és még számtalan egyéb tényező alapján, valamint a rugalmas munkavégzés. A vírusjárvány ez utóbbi esetében hatalmas katalizátornak bizonyult az e tekintetben meglehetősen konzervatív kelet-európai régióban. Míg uniós szinten gyakorlatilag minden negyedik munkaerő rugalmasan, azaz otthonról vagy részmunkaidőben dolgozik, addig ez a régióban csak Szlovénia, Lengyelország, Csehország és Görögország esetében haladja meg a 10 százalékot. Magyarországon a rugalmas munkavégzés aránya a 2018-as adatok szerint mindössze 7 százalék, amelyből 4 százalék a részmunkaidős foglalkoztatottak, 3 százalék az otthonról dolgozók aránya. Jól látható tehát, hogy a vírusjárvány egy olyan környezetben érte a cégeket, amikor az otthoni munkavégzés nem egy jellemző, bevett gyakorlat” – tájékoztatott Goszleth Gábor, a magyarországi Adecco Kft. értékesítési igazgatója a Közép-Kelet-Európa munkaerőpiacára fókuszáló Inovantage kiadvány megjelenése kapcsán.

Jövőálló munkaerő

A humántőke fejlesztésének újragondolása soha nem volt annyira időszerű, mint most. A világszerte 60 országban jelen lévő Adecco Csoport, a világ egyik legnagyobb humán erőforrás szolgáltatásokat nyújtó cége által összeállított kiadvány célja ezért az, hogy megmutassa, melyek azok a területek, amelyek fejlesztésére most fókuszálni kell, hogy jövőtállóvá tegyük a munkaerőt.

  • Szakképzett munkaerő: A gyorsan változó munkaerőpiaci körülmények mellett a szakképzett munkaerő növelésével hatékonyabb termelés, magasabb jövedelmezés és nagyobb biztonság érhető el.
  • Időtálló tudás: a munkaerő folyamatos fejlesztése enyhíti a technológiai változások okozta sokkokat és megkönnyíti az új technológiák adaptálását.
  • Munkavállalói képességek mint cégérték: a dolgozók képességei és szaktudása komoly értékkel bír, ezért az át- és továbbképzés hosszú távon gyümölcsöző befektetés a cég számára.
  • Rugalmas munkavégzés: sok ország ugyan még messze le van maradva a rugalmas munkavégzés alkalmazását illetően, a vírus utáni visszatérés azonban jelentősen átalakíthatja ezt a gyakorlatot.
  • Szociális biztonság: az úgynevezett „flexicurity” jegyében a rugalmas munkavégzéssel egyidejűleg a szociális biztonsági hálót az új munkaerőpiaci környezethez kell igazítani.
  • Élethosszig tartó tanulás: az át-és továbbképzés általános irányelv a technológiai változások és az öregedő társadalom miatt.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS