A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.
Miközben még javában tart a koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásainak felmérése és elemzése, a rövid távú hatások, a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség növekedése már egyértelműen láthatók. „A XXI. század munkaerőpiaci folyamatait alapvetően három fő irány határozza meg: a folyamatos képzés, tanulás, a munkaerő-összetétel sokszínűsége korban, nemben és még számtalan egyéb tényező alapján, valamint a rugalmas munkavégzés. A vírusjárvány ez utóbbi esetében hatalmas katalizátornak bizonyult az e tekintetben meglehetősen konzervatív kelet-európai régióban. Míg uniós szinten gyakorlatilag minden negyedik munkaerő rugalmasan, azaz otthonról vagy részmunkaidőben dolgozik, addig ez a régióban csak Szlovénia, Lengyelország, Csehország és Görögország esetében haladja meg a 10 százalékot. Magyarországon a rugalmas munkavégzés aránya a 2018-as adatok szerint mindössze 7 százalék, amelyből 4 százalék a részmunkaidős foglalkoztatottak, 3 százalék az otthonról dolgozók aránya. Jól látható tehát, hogy a vírusjárvány egy olyan környezetben érte a cégeket, amikor az otthoni munkavégzés nem egy jellemző, bevett gyakorlat” – tájékoztatott Goszleth Gábor, a magyarországi Adecco Kft. értékesítési igazgatója a Közép-Kelet-Európa munkaerőpiacára fókuszáló Inovantage kiadvány megjelenése kapcsán.
Jövőálló munkaerő
A humántőke fejlesztésének újragondolása soha nem volt annyira időszerű, mint most. A világszerte 60 országban jelen lévő Adecco Csoport, a világ egyik legnagyobb humán erőforrás szolgáltatásokat nyújtó cége által összeállított kiadvány célja ezért az, hogy megmutassa, melyek azok a területek, amelyek fejlesztésére most fókuszálni kell, hogy jövőtállóvá tegyük a munkaerőt.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.