A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket

Miközben még javában tart a koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásainak felmérése és elemzése, a rövid távú hatások, a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség növekedése már egyértelműen láthatók. „A XXI. század munkaerőpiaci folyamatait alapvetően három fő irány határozza meg: a folyamatos képzés, tanulás, a munkaerő-összetétel sokszínűsége korban, nemben és még számtalan egyéb tényező alapján, valamint a rugalmas munkavégzés. A vírusjárvány ez utóbbi esetében hatalmas katalizátornak bizonyult az e tekintetben meglehetősen konzervatív kelet-európai régióban. Míg uniós szinten gyakorlatilag minden negyedik munkaerő rugalmasan, azaz otthonról vagy részmunkaidőben dolgozik, addig ez a régióban csak Szlovénia, Lengyelország, Csehország és Görögország esetében haladja meg a 10 százalékot. Magyarországon a rugalmas munkavégzés aránya a 2018-as adatok szerint mindössze 7 százalék, amelyből 4 százalék a részmunkaidős foglalkoztatottak, 3 százalék az otthonról dolgozók aránya. Jól látható tehát, hogy a vírusjárvány egy olyan környezetben érte a cégeket, amikor az otthoni munkavégzés nem egy jellemző, bevett gyakorlat” – tájékoztatott Goszleth Gábor, a magyarországi Adecco Kft. értékesítési igazgatója a Közép-Kelet-Európa munkaerőpiacára fókuszáló Inovantage kiadvány megjelenése kapcsán.

Jövőálló munkaerő

A humántőke fejlesztésének újragondolása soha nem volt annyira időszerű, mint most. A világszerte 60 országban jelen lévő Adecco Csoport, a világ egyik legnagyobb humán erőforrás szolgáltatásokat nyújtó cége által összeállított kiadvány célja ezért az, hogy megmutassa, melyek azok a területek, amelyek fejlesztésére most fókuszálni kell, hogy jövőtállóvá tegyük a munkaerőt.

• Szakképzett munkaerő: A gyorsan változó munkaerőpiaci körülmények mellett a szakképzett munkaerő növelésével hatékonyabb termelés, magasabb jövedelmezés és nagyobb biztonság érhető el.
• Időtálló tudás: a munkaerő folyamatos fejlesztése enyhíti a technológiai változások okozta sokkokat és megkönnyíti az új technológiák adaptálását.
• Munkavállalói képességek mint cégérték: a dolgozók képességei és szaktudása komoly értékkel bír, ezért az át- és továbbképzés hosszú távon gyümölcsöző befektetés a cég számára.
• Rugalmas munkavégzés: sok ország ugyan még messze le van maradva a rugalmas munkavégzés alkalmazását illetően, a vírus utáni visszatérés azonban jelentősen átalakíthatja ezt a gyakorlatot.
• Szociális biztonság: az úgynevezett „flexicurity” jegyében a rugalmas munkavégzéssel egyidejűleg a szociális biztonsági hálót az új munkaerőpiaci környezethez kell igazítani.
• Élethosszig tartó tanulás: az át-és továbbképzés általános irányelv a technológiai változások és az öregedő társadalom miatt.