A munkáltatóknál egyértelműen tapasztalható, hogy hatalmas kihívás számukra akkora volumenű bérfejlesztést végrehajtani, amellyel a munkavállalók is elégedettek lennének. A hazai munkaerőhiány csak tovább emeli a tétet, ugyanis bizonyos kékgalléros munkakörökben már pár ezer forintos különbségért is hajlandóak a munkavállalók munkahelyet váltani – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Magyarországon az elmúlt években tapasztalt munkaerőhiány bérfejlesztés szempontjából is komoly kihívások elé állítja a cégeket. A munkáltatók jelenleg szektortól és munkakörtől függetlenül versenyeznek a munkavállalókért. Az építőipar és a feldolgozóipar különösen nehéz helyzetben van, a szellemi munkakörök közül pedig a minőségbiztosítási mérnökökért mutatkozik soha nem tapasztalt kereslet jelenleg a munkaerőpiacon.
„Mivel szinte teljes foglalkoztatottságról beszélünk ma Magyarországon, így a munkaerő toborzás és megtartás fő mozgatórugója a bérek és a juttatások. Tapasztalataink alapján a logisztikai területen a legnagyobb a nyomás a munkáltatókon béremelés szempontjából. A jelenlegi bérszint mellett CNC gépkezelőket és beállítókat, sofőröket, targoncásokat találni, valamint megtartani a legnehezebb” – hangsúlyozza a Jobtain szakértője.
Bár a vállalatok számára is kihívás jelen gazdasági környezetben a béremelés, a cégek többsége tisztában van azzal, hogy a munkavállalók több mint fele a magasabb bér érdekében vált vagy válthat munkahelyet.
„Becsléseink szerint tízből körülbelül hét cég az infláció miatti béremelést tartja a legnagyobb üzleti kihívásnak idén. A munkáltatók általában az adott évi inflációhoz igazítják az emelést, vagy az előző évit kompenzálják. A munkavállalók azonban természetesen az infláció mértékét meghaladó béremelést várnak, hogy minimum 1-2 százalékos reálbérnövekedést érjenek el” – mondja Mihályi Magdolna.
Hozzáteszi: „A munkaerő-megtartás érdekében ezért tízből kilenc cég 2023-ban is emelte a béreket. Partnereink körében átlagosan mintegy 12-15 százalék mértékben nőttek az ilyen jellegű személyi kiadások. Ennél kiugróbb mértékű tömeges bérfejlesztést kevés cég tudott végrehajtani tavaly, és idén is hasonlóan konszolidált, vagy még alacsonyabb mértékű emelésekre lehet számítani”.
A cégek többsége bizakodó a 2024-es üzleti évet nézve, így bevétel növekedéssel számol. Ezzel együtt azonban a működési költségeik is nőnek. A Jobtain átlagosan 8 százalék körüli bérfejlesztést lát reálisnak idén a partnerei visszajelzései alapján. Tapasztalat, hogy sokan kivárnak és folyamatosan figyelik a piacot, hogy mit lépnek a versenytársak. A vállalatok azonban kényszerben vannak, ugyanis olyan mértékű szakemberhiány van a munkaerőpiacon, hogy becsléseink szerint tízből hét pozícióra szinte alig találnak dolgozót a HR-esek.
„Ugyanezt tapasztaljuk mi is munkaerő-kölcsönzőként. A belföldi toborzás egyre nehezebb, bár folyamatosak az intézkedések a hazai, mintegy 200 ezer fős munkaerőtartalék integrációjára és mozgósítására, egyelőre elkerülhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala” – tette hozzá Mihályi Magdolna.
A jelenleg zajló beruházások még inkább felforgathatják a piacot. Egyes térségekben akkora kereslet lesz majd a munkaerőre, hogy a környező vállalatok a tervezettnél magasabb vagy időben korábbi bérfejlesztésre kényszerülnek. Erre a dolgozók megtartása és ezzel a stabil működés fenntartása érdekében lesz szükség.
„Egyértelműen látszik, hogy ahogy tavaly, úgy idén is a HR-esek legnagyobb kihívása megfelelően kezelni a bérezési és juttatási kérdéseket, a munkavállalói elvárásokat. A munkaerő-kölcsönző cégek széles piaci rálátással és tapasztalattal rendelkeznek az egyes régiók/szektorok és munkakörök szerinti bér és juttatási csomagokkal kapcsolatban. Így bérfejlesztési kérdésekben is szorosan együttműködnek a vállalatokkal, elősegítve ezzel a sikeres toborzási folyamatokat és a munkaerő-megtartást” – összegez a Jobtain szakértője.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.