Az utóbbi hónapokban egyre népszerűbbé váltak a párbeszédes felületen elérhető mesterséges intelligencia szolgáltatások, amelyek közül a legnépszerűbb az akár ingyenesen is elérhető ChatGPT. A hasonló megoldások fogadtatása vegyes: sokan üdvözlik, mások tartanak a megjelenésüktől. A munkáltatói oldalon sokan már komoly erőforrásokat fektetnek abba, hogy a hatékonyság érdekében beépítsék a munkafolyamataikba. Milyen területeken várnak a vállalatok változást, melyek azok a feladatok, amelyeket hatékonyan el tud látni rövidesen az MI és milyen hatással lesz ez a meglévő munkakörökre? – Többek között erre kereste a választ a Profession.hu HR konferenciája és friss kutatása.
Gyakori vízió a mesterséges intelligenciára épülő szoftverekkel kapcsolatban, hogy teljes mértékben helyettesíthetnek majd bizonyos munkaköröket, emiatt a munkavállalók számottevő csoportja maradhat munka nélkül – a kép azonban ennél lényegesen összetettebb.
Az utóbbi hónapokban magának villámgyorsan hírnevet szerző, mesterséges intelligencia alapú chat szoftverek lényege, hogy a felhasználó leírja a kérését vagy kérdését az erre kijelölt mezőbe, majd a program válaszol rá. A rendszert nagy méretű adathalmazon tanították szövegek generálására. A tanítás során az elkezdett szöveg várható folytatásának megjóslása volt a feladata. A készítői szerint ezt a feladatot úgy tudja hatékonyan megoldani, hogy a szövegek alapján megpróbálja belül az összefüggéseket megtalálni. Ez sok esetben láthatóan – egyeseknek ijesztően – jól is megy.
Más esetekben viszont egy hihetőnek tűnő, de valótlan tartalmú választ kapunk, így még mindenképp emberi felülvizsgálatra szorul az eredmény, viszont már manapság is egyre gyakrabban használják eszközként egy-egy területen a munkafolyamatok támogatására, hatékonyabbá tételére, így például kreatív iparágakban, a programozás vagy éppen a HR és toborzás területén.
Várhatóan a közeljövőben már lényegesen pontosabb információkat biztosíthatnak ezek a szoftverek, viszont kevésbé lesz jellemző, hogy teljes területeket kivált. Bizonyos részfeladatokat várhatóan elláthat majd a humán munkaerő helyett, így más munkafolyamatokra összpontosíthatják majd az erőforrásaikat a munkavállalók.
„A mesterséges intelligenciára épülő szoftverek egyre inkább részei lesznek a munkafolyamatainknak – kevésbé az emberi munkaerő helyett, sokkal inkább annak kiegészítésére, támogatására fogják használni a cégek. Az biztos, hogy a munkakörök jelentős mértékben meg fognak változni és számos területen azok a munkavállalók kerülnek majd előnyösebb helyzetbe, akik jól tudják a mesterséges intelligenciát használni. A vállalatok számára megfelelő adatvédelem mellett lehetőség lesz arra, hogy az MI a céges anyagokat is felhasználja a válaszában, így fontos lesz lépést tartaniuk az technológia nyújtotta lehetőségekkel hatékonyságuk javítása érdekében és felkészülniük a munkafolyamatok átalakulására. Érdemes bevonni a munkavállalókat is a folyamatba, amelynek során a mesterséges intelligenciát integrálják a cég működésébe” – fogalmazott Horváth János, a Profession.hu senior LAB termékmenedzsere.
A Profession.hu március végén, 179 magyarországi munkaadó bevonásával végzett kutatása alapján a megkérdezetteknek 15 százaléka használt már mesterséges intelligenciára épülő szoftvert. 62 százalékuk nyilatkozta, hogy nem használt még ilyet, 24 százalékuk pedig nem tudott biztos választ adni (ez utóbbi magyarázata az lehet, hogy az MI sok esetben kevésbé feltűnő módon kapcsolódik be a munkafolyamatokba, sokak számára láthatatlan a jelenléte). A felmérésből kiderült, hogy a vállalatok 59 százaléka hallott már a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a toborzás és a HR területén, 4 százalékuk pedig aktívan használja is ezeknek a folyamatoknak a hatékonyabbá tételére. A cégek több, mint 51 százaléka vár pozitív hatást a toborzásban általánosságban, a megfelelő jelöltek megtalálása pedig 55 százalékuk szerint lesz könnyebb ezáltal.
A HR területén leggyakrabban a toborzási idő rövidülését várják a cégek a mesterséges intelligencia bevonásától, ezt követi a jobb, hatékonyabb döntéshozatal elősegítése, majd a szakmai segítségnyújtás és a megfelelő jelöltek megtalálása. A megkérdezett munkaadók 54 százaléka fogalmazott meg valamilyen aggodalmat a mesterséges intelligencia toborzásban történő alkalmazását illetően. Elsősorban az érzelmek és a személyes benyomások eltűnésétől tartanak a vállalatok, ezt követi a jelöltélmény romlása a gépi munkaerő bevonása miatt, harmadik helyre pedig a technológiából adódó esetleges hibás következtetések kerültek.
Az MI bevonását a toborzási folyamatba leginkább a beküldött önéletrajzok előszűrésénél tartják hasznosnak jelenleg a szervezetek, ezt követi a jelöltek felkutatásának, majd a kiválasztási és szelektálási folyamatoknak a hatékonyabbá tétele. Leggyakrabban az interjúk folyamatát tervezik automatizálni a cégek, második helyre a hirdetések megjelenítése, disztribúciója került, harmadikként pedig a munkakör leírása, a hirdetések tartalmának megfogalmazása a legtöbb helyen felmerülő terv a MI-hez kapcsolódó fejlesztések terén.
„Az adatgyűjtés, adatelemzés jelent meg elsősorban igényként a felmérésünkben, amelyekkel a vállalati döntések előkészíthetők, támogathatók, emellett a megfelelő célcsoport megszólításában várnak a jövőben segítséget a mesterséges intelligenciától a cégek. Úgy gondolom, hogy érdekes terület lesz a kiválasztás támogatásában, a hard és soft skillek felmérése és elemzése, ezekből a következtetések levonása mesterséges intelligencia bevonásával vagy például a videóinterjú közben történő mimika elemzése, amelyből többletinformációt kaphatnak a jelölt adott szituációban megélt érzéseiről vagy akár az információk valóságtartalmáról” – mondta Vidó Viktor, a Profession.hu termékfejlesztési igazgatója.
Günzer Tamás idén harmadik alkalommal került a jelöltek közé, így 24 év után ismét villányi borász nyerte a díjat.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.