A toborzási idő rövidülését várják a cégek a mesterséges intelligencia bevonásától

A toborzási idő rövidülését várják a cégek a mesterséges intelligencia bevonásától
2023. 05. 15., 17:45

Az utóbbi hónapokban egyre népszerűbbé váltak a párbeszédes felületen elérhető mesterséges intelligencia szolgáltatások, amelyek közül a legnépszerűbb az akár ingyenesen is elérhető ChatGPT. A hasonló megoldások fogadtatása vegyes: sokan üdvözlik, mások tartanak a megjelenésüktől. A munkáltatói oldalon sokan már komoly erőforrásokat fektetnek abba, hogy a hatékonyság érdekében beépítsék a munkafolyamataikba. Milyen területeken várnak a vállalatok változást, melyek azok a feladatok, amelyeket hatékonyan el tud látni rövidesen az MI és milyen hatással lesz ez a meglévő munkakörökre? – Többek között erre kereste a választ a Profession.hu HR konferenciája és friss kutatása.

Gyakori vízió a mesterséges intelligenciára épülő szoftverekkel kapcsolatban, hogy teljes mértékben helyettesíthetnek majd bizonyos munkaköröket, emiatt a munkavállalók számottevő csoportja maradhat munka nélkül – a kép azonban ennél lényegesen összetettebb.

Mik ezek a programok?

Az utóbbi hónapokban magának villámgyorsan hírnevet szerző, mesterséges intelligencia alapú chat szoftverek lényege, hogy a felhasználó leírja a kérését vagy kérdését az erre kijelölt mezőbe, majd a program válaszol rá. A rendszert nagy méretű adathalmazon tanították szövegek generálására. A tanítás során az elkezdett szöveg várható folytatásának megjóslása volt a feladata. A készítői szerint ezt a feladatot úgy tudja hatékonyan megoldani, hogy a szövegek alapján megpróbálja belül az összefüggéseket megtalálni. Ez sok esetben láthatóan – egyeseknek ijesztően – jól is megy.

Más esetekben viszont egy hihetőnek tűnő, de valótlan tartalmú választ kapunk, így még mindenképp emberi felülvizsgálatra szorul az eredmény, viszont már manapság is egyre gyakrabban használják eszközként egy-egy területen a munkafolyamatok támogatására, hatékonyabbá tételére, így például kreatív iparágakban, a programozás vagy éppen a HR és toborzás területén.

Hogyan változtatja meg a munkaerőpiacot az AI?

Várhatóan a közeljövőben már lényegesen pontosabb információkat biztosíthatnak ezek a szoftverek, viszont kevésbé lesz jellemző, hogy teljes területeket kivált. Bizonyos részfeladatokat várhatóan elláthat majd a humán munkaerő helyett, így más munkafolyamatokra összpontosíthatják majd az erőforrásaikat a munkavállalók.

„A mesterséges intelligenciára épülő szoftverek egyre inkább részei lesznek a munkafolyamatainknak – kevésbé az emberi munkaerő helyett, sokkal inkább annak kiegészítésére, támogatására fogják használni a cégek. Az biztos, hogy a munkakörök jelentős mértékben meg fognak változni és számos területen azok a munkavállalók kerülnek majd előnyösebb helyzetbe, akik jól tudják a mesterséges intelligenciát használni. A vállalatok számára megfelelő adatvédelem mellett lehetőség lesz arra, hogy az MI a céges anyagokat is felhasználja a válaszában, így fontos lesz lépést tartaniuk az technológia nyújtotta lehetőségekkel hatékonyságuk javítása érdekében és felkészülniük a munkafolyamatok átalakulására. Érdemes bevonni a munkavállalókat is a folyamatba, amelynek során a mesterséges intelligenciát integrálják a cég működésébe” – fogalmazott Horváth János, a Profession.hu senior LAB termékmenedzsere.

Hogyan látják a cégek a mesterséges intelligenciát?

A Profession.hu március végén, 179 magyarországi munkaadó bevonásával végzett kutatása alapján a megkérdezetteknek 15 százaléka használt már mesterséges intelligenciára épülő szoftvert. 62 százalékuk nyilatkozta, hogy nem használt még ilyet, 24 százalékuk pedig nem tudott biztos választ adni (ez utóbbi magyarázata az lehet, hogy az MI sok esetben kevésbé feltűnő módon kapcsolódik be a munkafolyamatokba, sokak számára láthatatlan a jelenléte). A felmérésből kiderült, hogy a vállalatok 59 százaléka hallott már a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a toborzás és a HR területén, 4 százalékuk pedig aktívan használja is ezeknek a folyamatoknak a hatékonyabbá tételére. A cégek több, mint 51 százaléka vár pozitív hatást a toborzásban általánosságban, a megfelelő jelöltek megtalálása pedig 55 százalékuk szerint lesz könnyebb ezáltal.

Várakozások és félelmek

A HR területén leggyakrabban a toborzási idő rövidülését várják a cégek a mesterséges intelligencia bevonásától, ezt követi a jobb, hatékonyabb döntéshozatal elősegítése, majd a szakmai segítségnyújtás és a megfelelő jelöltek megtalálása. A megkérdezett munkaadók 54 százaléka fogalmazott meg valamilyen aggodalmat a mesterséges intelligencia toborzásban történő alkalmazását illetően. Elsősorban az érzelmek és a személyes benyomások eltűnésétől tartanak a vállalatok, ezt követi a jelöltélmény romlása a gépi munkaerő bevonása miatt, harmadik helyre pedig a technológiából adódó esetleges hibás következtetések kerültek.

Az MI bevonását a toborzási folyamatba leginkább a beküldött önéletrajzok előszűrésénél tartják hasznosnak jelenleg a szervezetek, ezt követi a jelöltek felkutatásának, majd a kiválasztási és szelektálási folyamatoknak a hatékonyabbá tétele. Leggyakrabban az interjúk folyamatát tervezik automatizálni a cégek, második helyre a hirdetések megjelenítése, disztribúciója került, harmadikként pedig a munkakör leírása, a hirdetések tartalmának megfogalmazása a legtöbb helyen felmerülő terv a MI-hez kapcsolódó fejlesztések terén.

„Az adatgyűjtés, adatelemzés jelent meg elsősorban igényként a felmérésünkben, amelyekkel a vállalati döntések előkészíthetők, támogathatók, emellett a megfelelő célcsoport megszólításában várnak a jövőben segítséget a mesterséges intelligenciától a cégek. Úgy gondolom, hogy érdekes terület lesz a kiválasztás támogatásában, a hard és soft skillek felmérése és elemzése, ezekből a következtetések levonása mesterséges intelligencia bevonásával vagy például a videóinterjú közben történő mimika elemzése, amelyből többletinformációt kaphatnak a jelölt adott szituációban megélt érzéseiről vagy akár az információk valóságtartalmáról” – mondta Vidó Viktor, a Profession.hu termékfejlesztési igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.