A nők 72,4 százaléka volt jelen a hazai munkaerőpiacon 2023-ban

2024. 03. 08., 11:10

Tavaly a 3,13 millió munkavállalási korú nő közül 2,27 milliónyian voltak jelen a munkaerőpiacon, ami a valaha tapasztalt legnagyobb, 72,4 százalékos aktivitási arányt jelent a körükben. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 524 ezer forint volt, ami több mint 15 százalékkal marad el a férfiak 620 ezer forintos értékétől – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaságnak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből.

Nők a munkahelyeken

Egy évtized alatt – részben az időszak foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek köszönhetően – jelentősen nőtt a munkaerőpiacon jelen lévő aktív korú nők száma: a 15-65 év közötti korosztályban 2023 egészében 2 millió 272 ezren dolgoztak vagy kerestek aktívan munkát, 175 ezerrel többen, mint 2013-ban. Mindez a bővülés úgy következett be, hogy a munkavállalási korú népesség létszáma 23 ezer fővel csökkent annak ellenére is, hogy bővült a korhatár: ez alatt a tíz év alatt ugyanis a felső korhatár 61 évről 65 évre változott.

A foglalkoztatott nők száma ez alatt a tíz év alatt 280 ezer fővel 2,18 millióra nőtt, ami azt jelenti, hogy 1000 munkaképes korú nőből immár 694-en vannak állásban, szemben a 10 évvel ezelőtti 600 fővel. Eközben a nyilvántartott munkanélküliek száma a nők körében 200 ezerről 94 ezerre csökkent.

Mind az aktivitási ráta, mind a foglalkoztatási ráta tekintetében tartósan 9-10 százalék a nők elmaradása a férfiakhoz képest, ami jórészt a nők társadalmi szerepeinek eltéréseiből fakad: elsősorban ők azok, akik a kisgyermekekkel néhány évig otthon maradnak, otthonápolási tevékenységet folytatnak, 40 éves munkaviszonnyal már 65 éves koruk előtt nyugdíjba vonulnak, vagy eleve nem lépnek ki a háztartási tevékenységek kereteiből.

„A két nem aktivitási rátája közötti rés csökkentése, a magasabb női aktivitási szint elérése leginkább a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a home office tevékenységek szélesebb körű bevezetésével érhető csak el – e területeken azonban jelenleg is jelentős az elmaradásunk az európai országok túlnyomó többségétől” – hangsúlyozta Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete 523 800 forint volt, ami 15,5 százalékkal maradt el a férfiak 619 600 forintos átlagától. Kismértékben zárult a nemek közti bérolló, amely tavaly még 17 százalék körül alakult. Az elmaradás azonban továbbra is számottevő, ám részben annak köszönhető, hogy a nők felülreprezentáltak olyan, alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás. Emellett a nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével. Emellett egyes területeken sajnos továbbra is fennállhat a negatív diszkrimináció, amikor kimutathatóan alacsonyabb bért fizetnek a nőknek, mint az azonos fizetési kategóriában dolgozó férfi kollégáiknak.

Állást kereső nők

Az aktuális gazdasági nehézségek az állásközvetítőknél is 25-30 százalékkal csökkenő pozíciószámot eredményezett. Azonban ebben a helyzetben is erősödni tudott az állást kereső nők aktivitása. A Trenkwalder adatbázisában szereplő munkakeresők közül állásba kerültek között a nők 47 százalékot képviselnek. Férfiak és nők között továbbra is a szállással történő munkavégzés területén a legjelentősebb az eltérés: az ilyen munkakörökben 68-32 százalék az arány a férfiak javára., ami érthető, hiszen jellemzően a nők azok, akik a házaspár távoli munkavégzése esetén is a családdal maradnak.

A Trenkwalder adatai azt mutatják, hogy a nők körében főként a 40-es korosztály a leginkább aktív és kitartó, az összes jelentkező 23 százaléka a 41-50 éves korosztályból kerül ki. Az állásra jelentkező nők aránya vármegyénként jelentősen eltérő képet mutat: miközben Vas (49 százalék), Heves (46 százalék), Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben (45-45 százalék) megközelíti a férfiakét, Nógrád, Békés (25-25 százalék), Csongrád-Csanád (26 százalék) megyékben csupán harmadannyian jelentkeznek munkára állásközvetítőnél. Mindennek több oka is lehet: az egyes régiókban található munkahelyek összetétele mellett bizonyos kulturális tényezők is szerepet játszhatnak e különbség kialakulásában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS