A műszaki felsőoktatásban tanulók kétharmada külföldi munkában is gondolkodik

2023. 05. 18., 10:18

A műszaki felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatókat kiemelkedő mobilitás jellemzi: 75 százalékuk kész belföldi költözésre karrierjének építése érdekében, miközben 64 százalékuk a diploma megszerzését követően külföldi munkakeresést is tervez. 72 százaléknyian legalább nettó 650 ezer forintos kezdőbérre tartanak itthon igényt – derült ki a Trenkwalder a héten zajló Automotive Hungary kiállításon végzett felméréséből.

Az autóipari szakkiállításon megrendezett Techtogether diákversenyhez kapcsolódva a Trenkwalder a szervező Autopro közreműködésével közel 400, a hazai műszaki képzésben részvevő mérnökhallgató válaszait gyűjtötte össze elhelyezkedési terveiről.

A válaszadók 75 százaléka a diploma megszerzését követően kész az országon belül olyan helyre költözni, ahol a végzettségének megfelelő nyitott pozíciót talál.

Ennek megkérik az árát: 27 százaléknyian már kezdő mérnökként is legalább havi nettó 850 ezer forintot szeretnének keresni, további 45 százalék a nettó 650-850 ezer forint közötti sávot célozza kezdő fizetésként. A maradék 28 százalék sem adná alább nettó 450 ezer forintnál.

„Adataink szerint jelenleg a junior, maximum 3 év tapasztalattal rendelkező mérnökök nettó kezdőbére jelenleg pozíciótól függően 400-470 ezer forint között mozog a hazai autóipari vállalatoknál, ami még különféle bónuszok és egyéb juttatások estén is elmarad a diploma előtt álló hallgatók elvárásaitól – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A nagy kérdés az, hogy a már jelenlévő, illetve az éppen most idetelepülő nagy autóipari vállalkozások körében megindul-e egy olyan bérverseny, ami a következő években végző szakemberek többségét képes lesz országon belül megtartani.”

Az alternatív külföldi munkalehetőségekkel természetesen a mérnökhallgatók is tisztában vannak, számos esetben már a végzés előtti években közvetlen megkereséseket is kapnak. A válaszadók 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a diploma megszerzését követően külföldön is keres munkát. A külföldre vonatkozó bérigények többsége, 51 százaléka a havi nettó 3500-5500 eurós (1,3-2,0 millió forint) sávba esik, ami ugyan kezdő fizetésként Nyugat-Európában is átlag felettinek számít, ám a nagyobb merítés miatt nagyobb esély van arra, hogy a jelentkező igényeire pozitívan reagáljanak, különösen, ha az illető valamilyen egyedi előnyt is képes felmutatni. Emellett ekkora összegből könnyebb is engedni valamennyit egy szakmailag gyors előmenetellel kecsegtető pozíció elnyerése érdekében.

„Szerencsére a fenti képet pozitívan árnyalja, hogy ma Magyarországon számos vezető autóipari gyártó folytat komoly, a világ élvonalába sorolható autóipari fejlesztést. A mérnökhallgatókat pedig az is nagyon motiválja, hogy milyen projektekhez, fejlesztésekhez és innovációkhoz csatlakozhatnak. Ezért a gazdaságpolitikának különféle támogatási formákon keresztül továbbra is mindent célszerű megtennie annak érdekében, hogy például K+F tevékenységek ösztönzésével itthon tartsa, vagy éppen a nemzetközi piacokról bevonzza azokat a tehetségeket, akik a jövőben is biztosítani tudják a hazai járműipar versenyképességét” – tette hozzá Nógrádi József.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS