A műszaki felsőoktatásban tanulók kétharmada külföldi munkában is gondolkodik

Az autóipari szakkiállításon megrendezett Techtogether diákversenyhez kapcsolódva a Trenkwalder a szervező Autopro közreműködésével közel 400, a hazai műszaki képzésben részvevő mérnökhallgató válaszait gyűjtötte össze elhelyezkedési terveiről.

A válaszadók 75 százaléka a diploma megszerzését követően kész az országon belül olyan helyre költözni, ahol a végzettségének megfelelő nyitott pozíciót talál.

Ennek megkérik az árát: 27 százaléknyian már kezdő mérnökként is legalább havi nettó 850 ezer forintot szeretnének keresni, további 45 százalék a nettó 650-850 ezer forint közötti sávot célozza kezdő fizetésként. A maradék 28 százalék sem adná alább nettó 450 ezer forintnál.

„Adataink szerint jelenleg a junior, maximum 3 év tapasztalattal rendelkező mérnökök nettó kezdőbére jelenleg pozíciótól függően 400-470 ezer forint között mozog a hazai autóipari vállalatoknál, ami még különféle bónuszok és egyéb juttatások estén is elmarad a diploma előtt álló hallgatók elvárásaitól – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A nagy kérdés az, hogy a már jelenlévő, illetve az éppen most idetelepülő nagy autóipari vállalkozások körében megindul-e egy olyan bérverseny, ami a következő években végző szakemberek többségét képes lesz országon belül megtartani.”

Az alternatív külföldi munkalehetőségekkel természetesen a mérnökhallgatók is tisztában vannak, számos esetben már a végzés előtti években közvetlen megkereséseket is kapnak. A válaszadók 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a diploma megszerzését követően külföldön is keres munkát. A külföldre vonatkozó bérigények többsége, 51 százaléka a havi nettó 3500-5500 eurós (1,3-2,0 millió forint) sávba esik, ami ugyan kezdő fizetésként Nyugat-Európában is átlag felettinek számít, ám a nagyobb merítés miatt nagyobb esély van arra, hogy a jelentkező igényeire pozitívan reagáljanak, különösen, ha az illető valamilyen egyedi előnyt is képes felmutatni. Emellett ekkora összegből könnyebb is engedni valamennyit egy szakmailag gyors előmenetellel kecsegtető pozíció elnyerése érdekében.

„Szerencsére a fenti képet pozitívan árnyalja, hogy ma Magyarországon számos vezető autóipari gyártó folytat komoly, a világ élvonalába sorolható autóipari fejlesztést. A mérnökhallgatókat pedig az is nagyon motiválja, hogy milyen projektekhez, fejlesztésekhez és innovációkhoz csatlakozhatnak. Ezért a gazdaságpolitikának különféle támogatási formákon keresztül továbbra is mindent célszerű megtennie annak érdekében, hogy például K+F tevékenységek ösztönzésével itthon tartsa, vagy éppen a nemzetközi piacokról bevonzza azokat a tehetségeket, akik a jövőben is biztosítani tudják a hazai járműipar versenyképességét” – tette hozzá Nógrádi József.