A szakszervezetek 12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak 2026-ra vonatkozóan, a munkaadói oldalon azonban még nincs egységes álláspont, ráadásul a számok az október végén érkező, első kilenc hónapra vonatkozó előzetes GDP-adatok tükrében még változhatnak – mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) október 14-i monitoring bizottsági ülését követően a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta: a VKF szakszervezeti oldala – a Munkástanácsok, a LIGA Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – egységes megállapodási javaslatot képviselt, amelynek értelmében jövőre elképzelhetőnek tartják a minimálbér 12 százalékos és a garantált bérminimum 10 százalékos emelését.
A javaslat megfogalmazásánál a szakszervezetek azzal érveltek, hogy Magyarországon relatív alacsonyak a bérek, valamint, a minimálbér felhajtó ereje segíti az átlagbérek emelkedését. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a gazdaság jelen állapotában a GDP szinten tartásához egyetlen szektor, a belső fogyasztás járul hozzá, ezért ennek a fenntartása elemi érdeke az egész magyar gazdaságnak.
A Munkástanácsok elnökének elmondása szerint a szakszervezetek álláspontjával szemben a munkaadók gazdasági nehézségeiket emlegették, azt jelezve, hogy a tavaly novemberben kötött hároméves bérmegállapodás – amelynek értelmében 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik a minimálbér havi bruttó összege – tarthatatlan.
Palkovics Imre emlékeztetett: a hároméves bérmegállapodás arra az esetre is tartalmaz eljárásrendet, ha a megállapodásban rögzítettől eltér a három legfontosabb adat: a GDP, a keresetek vagy az infláció.
Mivel ez a jelenlegi helyzetben fennáll, a szakszervezeti vezető szerint lehetőség van arra, hogy a 2026-ra elfogadott emelés mértékétől durván 1,5 százalékkal negatív irányba eltérjenek, ami 11,5 százalékos minimálbér-emelést eredményez. Figyelmeztetett arra, hogy ilyen jellegű automatizmus a garantált bérminimumnál nincs, arról minden évben külön-külön kell megállapodni.
Palkovics Imre jelezte, hogy 12 százalékos minimálbér-emelési javaslatukkal a szakszervezetek is elmozdultak a hároméves bérmegállapodásban rögzítettől, belátva, hogy az abban foglalt 13 százalékos emelés nem tartható.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára emlékeztetett, a hároméves bérmegállapodás arról szólt, hogy dinamikus gazdasági növekedés mellett a minimálbér 2027-re érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ezt a célt, az erőn felüli béremelést azonban csak dinamikus gazdasági növekedéssel lehet kikényszeríteni. Most azonban nem lehet dinamikus gazdasági növekedésről beszélni, hiszen a megállapodásban 2025-re alapul vett 3,4 százalékos GDP-bővülés helyett az idén 0,5 százalék várható. A gazdaság tavaly is 0,5 százalék körüli növekedésre volt képes, tehát immár két év stagnálás közeli állapotban telik. Perlusz László rámutatott: a szakszervezetek által alapul vett, a megállapodásban rögzített eljárásrend dinamikus gazdasági növekedéssel vagy annak korrekciójával számol, ez azonban a jelen helyzetre nem érvényesül, hiszen a prognózisban szereplő pályáról a magyar gazdaság letért.
Perlusz László gondolatait részletesen itt fejtette ki.
A VOSZ főtitkára a megoldást abban látja, ha munkaadói és a munkavállalói oldal olyan béremelést fogad el, amely mellett két fontos dolog biztosítható: a foglalkoztatáspolitikában elért eredmények megőrzése, hogy ne nőjön meg a munkanélküliség, valamint az infláció elszabadulásának megakadályozása. A béremelési javaslatokban a munkaadói oldal nem egységes, ezért Perlusz László a VOSZ álláspontját ismertette. A szövetség úgy látja, a 2024-es évet ismétlik az idei eredmények, így 2026-ra 9 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak. Ennél kedvezőbb ajánlatot akkor tudnak adni, ha az élőmunka terhei (például a szocho) mérséklődnek.
Zs. Szőke Zoltán az Áfeosz-Coop elnöke arról számolt be, hogy álláspontjuk szerint jövőre 10 százalékos lehet a minimálbér és 7 százalékos a garantált bérminimum emelése.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szintén azt emelte ki, hogy a hároméves bérmegállapodás a gazdasági fellendülésen alapult, illetve azon, hogy a GDP-növekedés 3 százalék felett lesz idén. Sajnos ez nem így alakult, alig lesz gazdasági növekedés, ami immár 2,5 éve tart. Ebben a helyzetben újra kell tárgyalni a megállapodást, és a minimálbérre vonatkozó célt megtartva reálisabb időtávot kell kitűzni. A várható inflációt is figyelembe véve egy számjegyű minimálbér-emelésre van lehetőség 2026-ra. A 10 százalékos minimálbér-emelésre akkor látnak lehetőséget, ha a kormány a szochót csökkenteni tudja. A jövő évi béremelések azonban ettől messze el kell maradjanak, mivel a vállalkozások lehetőségei kimerültek.
Perlusz László az eltérő álláspontoktól függetlenül jó hangulatúnak értékelte az egyeztetést, úgy vélte, nem áthidalhatatlanok a különbségek. Reményei szerint november elején meg tudnak állapodni. (MTI)
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.