A magyarok többségének nettó keresete nem érte el a 400 ezer forintot 2025. júliusban

2025. 09. 16., 12:25

2025. júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint, a bruttó kereset mediánértéke 570 000, a nettó kereseté 399 000 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2025. júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700 forint volt, 9,0 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset 479 500 forintot ért el, ez 9,4 százalékkal magasabb volt, mint 2024. júliusban. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-től bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény – jegyzik meg a KSH szakértői.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 656 600 forint volt, ami 8,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 649 900, a költségvetésben 669 900, a nonprofit szektorban 684 400 forintot tett ki, 8,1 és 10,1, illetve 7,9 százalékkal nőtt egy év alatt.

A bruttó mediánkereset 570 000 forint volt, 9,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 399 000 forint volt, 10,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. (A medián az az összeg, aminél – nagyjából – ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet. Másképp: az az összeg, amely „az országos bérlista” közepén áll, amennyiben ezt a listát nagyság szerinti sorba rendezzük.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 08., 16:10
A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS