A magyar munkavállalók több mint fele tervezi, hogy felmond a munkahelyén

2023. 02. 27., 15:13

„Azoknál erősebb a felmondási szándék, akik kevesebb, mint 2 éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, körükben 3-ból 2 munkavállaló gondolkodik a váltáson.”

Valóban érinti a magyar munkaerőpiacot a világszerte észlelt tömeges önkéntes felmondási hullám? Hogyan befolyásolja a maradási hajlandóságot a munka világának és a munkavégzés kereteinek az átalakulása? A Deloitte Big Quit felmérése arra kereste a választ, hogy mekkora önkéntes felmondási hajlandóságot mutatnak a magyar munkavállalók jelenleg, mely munkavállalói csoportok a legérintettebbek, melyek a felmondáson való gondolkodás fő okai, és hogyan kapcsolódik ez a hibrid munkavégzéshez.

A „Big Quit” kifejezéssel valószínűleg már minden HR szakember és vállalatvezető találkozott: ez a jelenség a munkavállalók jelentős arányú, önkéntes távozását jelenti, amely a világ számos országában megfigyelhető volt az elmúlt időszakban. Hatással van a vállalatok hatékonyságára és üzleti eredményességére, a munkaerőpiacra és a gazdaságra is, ezért fontos, hogy a munkaadók mindent megtegyenek a visszaszorítása érdekében – magyarázza Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási területének igazgatója.

Jelentős felmondási hajlandósággal kell szembenéznie a munkáltatóknak

Az eredmények összesítése alapján a nemzetközi trendekhez hasonló kép rajzolódik ki hazánkban is: a kitöltők 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg munkahelyváltáson gondolkodik, közülük minden ötödik válaszadó a következő három hónap során, egy éven belül pedig közel minden második megkérdezett. Egyértelműen azoknál erősebb a felmondási szándék, akik kevesebb, mint 2 éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, körükben 3-ból 2 munkavállaló gondolkodik a váltáson, nem elhanyagolható azonban a szándék mértéke a 3–5, 5–10 és 11–20 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók körében sem, hiszen a távozni vágyók aránya e válaszadói csoportokban is meghaladja az 50 százalékot. Fontos megjegyezni, hogy nem csak a fiatal, pályakezdő kollégák részéről mutatkozik felmondási hajlandóság, hanem a középkorosztály is erősen érintett. A felmérés tanulságai közül kiemelendő, hogy a beosztottak mellett a vezetői pozícióban lévők 47 százalékát is foglalkoztatja a felmondás gondolata, így az ő megtartásuk is kiemelt figyelmet igényel a munkáltatók részéről.

Nem csak a bér a probléma

Az elmúlt évben tapasztalt inflációs helyzet és gazdasági nehézségek ellenére az elvártnál alacsonyabb fizetés mögött szorosan felsorakozik több más, távozásra motiváló tényező, többek között a nem hatékony munkafolyamatok és a fejlődési lehetőségek gyengesége. A kitöltők harmada panaszkodik a munkavállalói jól-lét figyelmen kívül hagyására, pedig a COVID-19 óta ez az egyik fókusztéma a HR szakemberek körében.

Kiemelten fontos a rugalmas munkavégzés lehetősége

A felmérésben megvizsgáltuk, mely juttatások a legfontosabbak a munkavállalók számára és milyen kapcsolatban állnak ezek a felmondási szándékkal. Egyértelműen kirajzolódott, hogy a rugalmas munkavégzés biztosítása meghatározó fontosságú elem: a munkavégzési hely rugalmas megválasztásának lehetőségéért a kitöltők 40 százaléka lemondana fizetése egy részéről, és a kötelező irodai napok számának növelése a munkavállalók közel felét arra késztetne, hogy munkahelyet váltson – mondja Somogyi Anna, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási területének szenior tanácsadója.

Bár jelenleg a válaszadók negyedének egyáltalán nincs lehetősége hibrid munkavégzésre, 94 százalékának lenne igénye legalább heti 1, 60 százalékának pedig 2–3 távoli munkavégzéssel töltött munkanapra.

Bár a munkáltatók nagy része elindult a hibrid munkavégzés biztosításának útján, van még fejlődési potenciál: 70 százalékuk már egyértelmű kereteket állított fel és a munkavállalók részéről is pozitív ennek a fogadtatása: a válaszadók több, mint fele egyetért a szabályokkal. Ezzel ellentétben nagy a különbség a munkavállalók által elvárt és a munkáltatók által nyújtott hibrid munkavégzést támogató eszközök tekintetében: a munkavállalói oldalon első helyen álló havi költségtámogatást például csak a kutatásban érintett munkáltatók 11 százaléka biztosítja.

A kutatásból kiderült az is, hogy a rugalmas munkavégzés lehetősége pozitívan hat a munkavégzési hatékonyságra: saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb vagy sokkal jobb eredményeket ér el, mikor otthonról dolgozik, 43 százalék pedig azt érzi, hogy ugyanolyanok az eredményei az irodában, mint távoli munkavégzéssel.

A tanulmány innen tölthető le.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS