A magyar középiskolások 37 százaléka szívesen dolgozna külföldön

2023. 02. 13., 10:39

A magyar középiskolásoknak mindössze 5 százaléka szeretné felsőfokú tanulmányait mindenképpen külföldön folytatni, ugyanakkor külföldi munkavállalást már jelenleg is 37 százalékuk tervez a tanulmányaik elvégzését követően – derült ki a Trenkwaldernek a hazai középiskolások mobilitási terveit vizsgáló felméréséből.

A felmérésből – amelyben több mint 1100 hazai középiskolás válaszait dolgozta fel a HR-szolgáltató cég – az derült ki, hogy az érintettek 79 százaléka Magyarországon tervezi elvégezni felsőfokú tanulmányait, közülük csaknem minden harmadik (30 százalék) diák szeretne közben legalább néhány hónapot ösztöndíjjal (például Erasmus) külföldi intézményben is eltölteni. Csupán minden huszadik diák jelezte azt, hogy eleve külföldön tanulna tovább, 16 százalék egyelőre nem döntött a kérdésben.

Bár a középiskolások zöme továbbra is hazai felsőoktatási intézménybe igyekszik, évről évre folyamatosan nő a külföldön teljes képzésben tanuló magyar diákok száma. Az előző, 2021/2022-es tanévben 16 225 volt ez a létszám, ami 21 százalékkal haladja meg az öt évvel korábbi 13 461-es számot.

Abban a kérdésben ugyanakkor, hogy a jövőben hol szeretnének majd munkát vállalni, a középiskolások már jóval nagyobb mobilitási hajlandóságot mutattak: 37 százaléknyian külföldi munkát terveznek, 35 százalékuk maradna mindenképpen belföldön, és 28 százaléknyian még nem tudják, merre orientálódnának. A külföldi munkavállalást tervezők 56 százalékban a jobb megélhetést, további 24 százalékban a több munkalehetőséget említették annak fő előnyeként.

„A középiskolások terveit elemezve megállapítható, hogy ennek a korosztálynak a mobilitási hajlandósága jóval magasabb, mint a felnőtt korú munkavállalóké. Utóbbiak kapcsán a Trenkwalder decemberben bemutatott legújabb Mobilitási és Elégedettségi felmérése 18 százalékos külföldre költözési hajlandóságot mutatott ki, ami a fele a középiskolai diákokénak” – emelte ki Páli Nóra, a Trenkwalder student services leadere hozzátéve: „mivel a külföldi munkavállalás melletti döntés fő oka a jobb megélhetés reménye, a legfiatalabb munkaképes korosztály megtartása terén sok fog múlni azon, hogy a következő években sikerül-e majd közelebb hozni a hazai bérszínvonalat a nyugat-európai átlaghoz.”

A belföldön munkát vállalni tervező diákok körében messze Budapest és Pest vármegye a legvonzóbb célpont, az érintett válaszadók 77 százaléka szeretne ebben a régióban dolgozni. A legvonzóbb hazai vármegyék között még Győr-Moson-Sopron (4 százalék), Fejér (4 százalék) és Csongrád-Csanád (2 százalék) vármegyéket említették a legnagyobb számban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS