A magyar középiskolások 37 százaléka szívesen dolgozna külföldön

2023. 02. 13., 10:39

A magyar középiskolásoknak mindössze 5 százaléka szeretné felsőfokú tanulmányait mindenképpen külföldön folytatni, ugyanakkor külföldi munkavállalást már jelenleg is 37 százalékuk tervez a tanulmányaik elvégzését követően – derült ki a Trenkwaldernek a hazai középiskolások mobilitási terveit vizsgáló felméréséből.

A felmérésből – amelyben több mint 1100 hazai középiskolás válaszait dolgozta fel a HR-szolgáltató cég – az derült ki, hogy az érintettek 79 százaléka Magyarországon tervezi elvégezni felsőfokú tanulmányait, közülük csaknem minden harmadik (30 százalék) diák szeretne közben legalább néhány hónapot ösztöndíjjal (például Erasmus) külföldi intézményben is eltölteni. Csupán minden huszadik diák jelezte azt, hogy eleve külföldön tanulna tovább, 16 százalék egyelőre nem döntött a kérdésben.

Bár a középiskolások zöme továbbra is hazai felsőoktatási intézménybe igyekszik, évről évre folyamatosan nő a külföldön teljes képzésben tanuló magyar diákok száma. Az előző, 2021/2022-es tanévben 16 225 volt ez a létszám, ami 21 százalékkal haladja meg az öt évvel korábbi 13 461-es számot.

Abban a kérdésben ugyanakkor, hogy a jövőben hol szeretnének majd munkát vállalni, a középiskolások már jóval nagyobb mobilitási hajlandóságot mutattak: 37 százaléknyian külföldi munkát terveznek, 35 százalékuk maradna mindenképpen belföldön, és 28 százaléknyian még nem tudják, merre orientálódnának. A külföldi munkavállalást tervezők 56 százalékban a jobb megélhetést, további 24 százalékban a több munkalehetőséget említették annak fő előnyeként.

„A középiskolások terveit elemezve megállapítható, hogy ennek a korosztálynak a mobilitási hajlandósága jóval magasabb, mint a felnőtt korú munkavállalóké. Utóbbiak kapcsán a Trenkwalder decemberben bemutatott legújabb Mobilitási és Elégedettségi felmérése 18 százalékos külföldre költözési hajlandóságot mutatott ki, ami a fele a középiskolai diákokénak” – emelte ki Páli Nóra, a Trenkwalder student services leadere hozzátéve: „mivel a külföldi munkavállalás melletti döntés fő oka a jobb megélhetés reménye, a legfiatalabb munkaképes korosztály megtartása terén sok fog múlni azon, hogy a következő években sikerül-e majd közelebb hozni a hazai bérszínvonalat a nyugat-európai átlaghoz.”

A belföldön munkát vállalni tervező diákok körében messze Budapest és Pest vármegye a legvonzóbb célpont, az érintett válaszadók 77 százaléka szeretne ebben a régióban dolgozni. A legvonzóbb hazai vármegyék között még Győr-Moson-Sopron (4 százalék), Fejér (4 százalék) és Csongrád-Csanád (2 százalék) vármegyéket említették a legnagyobb számban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-05-16 09:15:22
Öt különböző életutat bejárt nő osztotta meg történetét, tapasztalatait, küzdelmeit és gondolatait a vállalkozásról, női szerepekről, önazonosságról és kitartásról a VOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szervezetének és a VOSZ Női Vállalkozói Szekció vármegyei csoportjának „5 Hölgy – 5 Kérdés – 5 Válasz” című rendezvényén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS