A magyar középiskolások 37 százaléka szívesen dolgozna külföldön

2023. 02. 13., 10:39

A magyar középiskolásoknak mindössze 5 százaléka szeretné felsőfokú tanulmányait mindenképpen külföldön folytatni, ugyanakkor külföldi munkavállalást már jelenleg is 37 százalékuk tervez a tanulmányaik elvégzését követően – derült ki a Trenkwaldernek a hazai középiskolások mobilitási terveit vizsgáló felméréséből.

A felmérésből – amelyben több mint 1100 hazai középiskolás válaszait dolgozta fel a HR-szolgáltató cég – az derült ki, hogy az érintettek 79 százaléka Magyarországon tervezi elvégezni felsőfokú tanulmányait, közülük csaknem minden harmadik (30 százalék) diák szeretne közben legalább néhány hónapot ösztöndíjjal (például Erasmus) külföldi intézményben is eltölteni. Csupán minden huszadik diák jelezte azt, hogy eleve külföldön tanulna tovább, 16 százalék egyelőre nem döntött a kérdésben.

Bár a középiskolások zöme továbbra is hazai felsőoktatási intézménybe igyekszik, évről évre folyamatosan nő a külföldön teljes képzésben tanuló magyar diákok száma. Az előző, 2021/2022-es tanévben 16 225 volt ez a létszám, ami 21 százalékkal haladja meg az öt évvel korábbi 13 461-es számot.

Abban a kérdésben ugyanakkor, hogy a jövőben hol szeretnének majd munkát vállalni, a középiskolások már jóval nagyobb mobilitási hajlandóságot mutattak: 37 százaléknyian külföldi munkát terveznek, 35 százalékuk maradna mindenképpen belföldön, és 28 százaléknyian még nem tudják, merre orientálódnának. A külföldi munkavállalást tervezők 56 százalékban a jobb megélhetést, további 24 százalékban a több munkalehetőséget említették annak fő előnyeként.

„A középiskolások terveit elemezve megállapítható, hogy ennek a korosztálynak a mobilitási hajlandósága jóval magasabb, mint a felnőtt korú munkavállalóké. Utóbbiak kapcsán a Trenkwalder decemberben bemutatott legújabb Mobilitási és Elégedettségi felmérése 18 százalékos külföldre költözési hajlandóságot mutatott ki, ami a fele a középiskolai diákokénak” – emelte ki Páli Nóra, a Trenkwalder student services leadere hozzátéve: „mivel a külföldi munkavállalás melletti döntés fő oka a jobb megélhetés reménye, a legfiatalabb munkaképes korosztály megtartása terén sok fog múlni azon, hogy a következő években sikerül-e majd közelebb hozni a hazai bérszínvonalat a nyugat-európai átlaghoz.”

A belföldön munkát vállalni tervező diákok körében messze Budapest és Pest vármegye a legvonzóbb célpont, az érintett válaszadók 77 százaléka szeretne ebben a régióban dolgozni. A legvonzóbb hazai vármegyék között még Győr-Moson-Sopron (4 százalék), Fejér (4 százalék) és Csongrád-Csanád (2 százalék) vármegyéket említették a legnagyobb számban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS