A munkavállalók közel fele radikális karrierváltáson gondolkodik, hasonló arányban érzik magukat túlterheltnek és kiégettnek – derül ki a Microsoft friss Work Trend Index felméréséből. A tanulmány szerzői és a Microsoft által megkérdezett HR vezetők javaslatokat is megfogalmaznak a járvány mentális következményeinek és a hibrid munkavégzés által generált problémák kezelésére.
Törekednünk kell egyfajta lelki biztonság megteremtésére a munkahelyeken, véli Duncan Cantor, a Sandoz gyógyszeripari vállalat globális kommunikációért felelős munkatársa, egyike azoknak a vezetőknek, akiket a Microsoft egy virtuális eseményen kérdezett meg egy általa elvégzett friss felmérés, a World Trend Index eredményeiről.
„Mit jelent a lelki biztonság? Azt, hogy képesek vagyunk nemet mondani, nem érezzük kellemetlenül magunkat akkor, ha szóvá teszünk valamit; hogy vállalhatunk kockázatot, következmények nélkül. Számunkra ez abban nyilvánul meg, hogy olyan munkakultúrát teremtünk, amelyben a véleményünk kimondása mindig a legjobb választás – nem kell mindig mindenben egyetérteni, vagy csak elhallgatni a véleményünket azért, hogy jobb csapatjátékosnak tűnjünk” – tette hozzá a szakember.
Duncan Cantor véleménye csak egy, bár elég jellemző reakció volt arra a nemrégiben a Microsoft által elvégzett, világszerte 30 000 munkavállalót érintő Work Trend Index tanulmányra, amelyre a világ ismert nagyvállalatainak – mint amilyen például az Ericsson, a LinkedIn vagy a Nespresso – vezetői és szakértők reagáltak.
A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a munkavállalók 41 százaléka fontolgatja a karrierváltást az elkövetkező egy évben. Ennek hátterében az áll, hogy az elmúlt 18 hónapban a dolgozók jelentős része komoly stressznek volt kitéve: aggódtak a szeretteik egészségéért, próbáltak egyensúlyozni a távoktatásból fakadó és az egyéb otthoni kötelezettségeik és a munkahelyi elvárások között, gyakran érezték magukat elszigeteltnek és magányosnak. Mindeközben a munkahelyeiken is helyt kellett állniuk, amit megnehezített az új, digitális munkavégzésre való átállás, a rengeteg online találkozó és a megnövekedett e-mail forgalom kezelése. A tanulmány szerint a dolgozók több mint a fele (54 százalék) számolt be túlterheltségről, kiégésről.
Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a vezetőket, a döntéshozókat jóval kevésbé viselte meg a járványhelyzet. 61 százalékuk egyenesen azt mondta, hogy „szárnyalt” az elmúlt időszakban, ami ezen a téren 23 százalékos különbséget mutat a javukra a nem döntéshelyzetben lévő alkalmazottakhoz képest. A tanulmány szerint ez azzal lehet összefüggésben, hogy a vezetők nagyobb szakértői támogatásban részesültek és többször mehettek szabadságra az elmúlt másfél évben.
A tanulmány megállapítja: a hibrid munkavégzés új korába lépünk be éppen, amit bizonyít, hogy a vezetők 80 százaléka számít arra, hogy a hibrid munkavégzés állandósulni fog, míg a munkavállalóknak több mint a 70 százaléka ezt el is várja.
A fentieket, és a megkérdezett szakértők és vezetők véleményét is figyelembe véve, a tanulmány készítői az alábbi öt javaslatot fogalmazták meg a vezetők számára:
1. Arra kell bíztatni a kollégákat, hogy minél előbb vegyék ki a szabadságukat! A nyári időszakot, amikor az ügyfelek is rendszerint a szabadságukat töltik, a pihenésre kell kihasználni. Időt kell hagyni a munkatársaknak arra, hogy a munkát elfelejtve teljesen kikapcsolódhassanak, feltöltődhessenek. Maguknak a vezetőknek is érdemes szabadságra menniük ebben az időszakban.
2. A vezetők használják ki a pihenést arra, hogy átgondolják a vezetési módszereiket. A hibrid munkavégzés korába átlépve a vezetőknek a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a beosztottjaik mentális egészségére, nem ragadhatnak le pusztán a produktivitási tényezőknél. Ez az empatikus vezetői hozzáállás új lehet a régi módszerekhez szokott vezetőknek. Előtérbe kerülhet ennek következtében egy rugalmasabb vezetői attitűd, amely számot vet azzal, hogy a munkatársak már nem a hagyományos munkaidőben végzik a munkájukat, napközben lehetnek fontos egyéb elfoglaltságaik is, mint például a gyermekekről való gondoskodás vagy a testmozgás.
3. Használjuk ki a nyarat képzésekre! Ha a nyári időszak egyébként is egy csendesebb időszak a munkavégzés szempontjából, remek alkalmat kínál arra is, hogy a munkatársak tanuljanak, fejlesszék a képességeiket, köztük azokat is, amelyek épp a mentális egészség fenntartását szolgálják. Ehhez a munkaadónak biztosítani kell a megfelelő tartalmakat, tananyagot és képzési időpontokat. A LinkedIn-en remek tartalmak érhetők el az említett témakörben.
4. Tegyünk minél több adatot hozzáférhetővé a munkatársak számára! Az olyan eszközök, mint az Office 365 és a Viva, segítenek a munkatársaknak kapcsolatban maradni egymással és olyan adatokkal is szolgálhatnak, amelyek újabb felismerésekre, ötletekre vezethetik őket. Többek között olyanokra is, amelyek lelkileg, mentálisan is megerősítik őket.
5. Legyen a munkahelyre való visszatérésről szóló kommunikáció átlátható! Nincs senki sem a bölcsek kövének birtokában és nem csak egy válasz adható arra, hogy milyen az igazán jó hibrid munkakörnyezet. Éppen ezért, nemcsak a vezetők által meghozott döntéseket érdemes kommunikálni, hanem azt is, hogy miképp születtek meg ezek a döntések és ebben hogyan vették figyelembe a munkavállalók igényeit. Ezen a nyáron minden munkavállalót ez a téma, a hibrid munkavégzés foglalkoztat leginkább, ezért is fontos ez ügyben az őszinte és világos kommunikáció, amely figyelembe veszi a felmerülő aggodalmakat is.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.