A fizikai átlagórabér 7,9, a középvezetők bére 7,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a második negyedévben

2025. 07. 22., 10:05

2025 második negyedévében 2270 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez a szint 7,9 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2104 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is hasonló ütemben emelkedtek a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2024 második negyedévéhez képest 7,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy immár csak két olyan régió van az országban, ahol a fizikai átlagórabér szintje nem éri el a 2000 forintot: a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 1900 és 2000 forint között alakul ez az érték. Felfelé a Közép-Dunántúl, illetve a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország emelkedik ki a mezőnyből: az előbbi régióban a 2400 forintot közelíti az órabérek átlagos nagysága, az utóbbi területeken pedig ez az érték már a 3000 forintos szint körül mozog.

„Bár a tavalyi 13,5 százalékos mértéktől messze elmarad, a 7,9 százalékos éves bérnövekedési ütem továbbra is több mint 3 százalékos reálbérnövekedést biztosít – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Ennek ellenére a közelmúltbeli felmérésünk azt mutatja, hogy a munkavállalók jelentős része az előző időszak tapasztalataira építve nagyobb mértékű béremelést vár el a munkáltatójától. A hazai cégek emiatt kettős nyomás alatt vannak: miközben a fluktuáció elkerülése érdekében kezelniük kell ezt a dolgozói elégedetlenséget, a jelenlegi gazdasági környezetben többségük számára egyszerűen nem kigazdálkodható egy kétszámjegyű mértékű béremelés.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2025 második negyedévében átlagosan 7,3 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

A szellemi középvezetők körében tapasztalható bérnövekedés mértéke jelenleg lényegében belesimul a teljes munkaerőpiaci átlagba, ami ebben a munkavállalói körben is közel 3 százalékos reálbérnövekedést biztosít – magyarázta Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Várhatóan ez alá a szint alá nemigen fog csökkenni a béremelések üteme, mivel már jelenleg is a fluktuáció erősödésének vagyunk tanúi: a kilépési forgalom ebben az időszakban 4,2 százalékra nőtt a tavaly ilyenkor tapasztalt 2,7 százalékról.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól kissé elmaradó, közel 7 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt 12 hónap során a Moore Hungary adatai szerint. Jól mutatja a BSC-szektor munkaerőpiaci vonzerejét, hogy ez a béremelkedési ütem is elegendő volt az aktuálisan szükséges létszám biztosításához: miközben a belépési forgalom 3,8 százalékos volt, a kilépési forgalom továbbra is 2 százalék alatti szinten alakult.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-07 16:05:00
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS