Míg tavaly tízből nyolc cégnél volt bérfejlesztés, addig az idei évre tízből hat vállalat kalkulál ezzel. Az előző évi terveknek megfelelően a munkaadók többségénél emeltek fizetést, azonban annak mértéke magasabb lett az év eleji kalkulációhoz képest – derült ki a Profession.hu legújabb felméréséből.
A Profession.hu legújabb kutatásában a vállalatok bérfejlesztési terveit és ezzel párhuzamosan a munkavállalók ez irányú várakozásait vizsgálta. 2021-ben a cégek 70, majd egy évvel később szintén 70 százaléka nyilatkozott arról, hogy tervezi a munkavállalók fizetésének emelését. 2021-ben átlagosan 9,2, 2022-ben pedig 9,7 százalékos béremelést említettek a vállalatok év elején, azonban végül a tavalyi átlagos béremelés mértéke ennél magasabb, 12,7 százalékon realizálódott. Idén átlagosan 12,2 százalékkal terveznek.
Azon cégek, amelyeknél tavaly megvalósult a bérfejlesztés és idén is terveznek ezzel, azok 34 százaléka a tavalyihoz képest magasabb, 34 százaléka alacsonyabb béremeléssel számol jelenleg, 32 százalék pedig ugyanolyan mértékűvel.
A béremelések mértéke az 5 fő alatti vállalkozások körében magasabb (átlag 15,9 százalék) és az 1 milliárd forint alatti árbevételű cégeknél (átlag 13,7 százalék). Minden tizedik cég 5 százalék alatti, közel felük 6-10 százalékos emelést tervez idén, 26 százalékuk 11-15 százalék, míg 15 százalékuk 15 százalékot meghaladó emelést. Mindössze 5 százalék az, akik nem tudtak tavaly emelni, és idén sem terveznek.
Míg 2019-ben a vállalatok többségénél a fizikai munkaköröket ellátó kollégákat célozták az év elején betervezett bérfejlesztéssekkel, majd két évvel később már a középvezetőket is, addig 2022-re általánosan az egész cégre vonatkozóan számoltak a fizetések emelésével – a válaszadók 60 százaléka nyilatkozott így. Ez látható most is, ahol terveznek bérfejlesztést 2023-ban már több esetben, a válaszadók 80 százalékánál az egész céget fogja érinteni a változtatás.
„A jelenlegi gazdasági helyzetben a korábbinál is nagyobb kihívássá vált a jó munkaerő megszerzése és megtartása. Egy megüresedett pozíció számottevő költséget jelenthet a munkaadó számára, a meglévő kollégák többletterhelése, az ebből is következő megnövekedett túlóraszámok, az új munkaerő toborzásával töltött idő, a kapcsolódó kiadások, vagy akár a bevételkiesés miatt. A megfelelő munkaerő felvételét tehát érdemes minél gyorsabban megoldani. Az elhúzódó munkaerő pótlás szélsőséges esetben felmondásokat is eredményezhet: ezért kiemelten fontos, hogy a toborzás intenzív és hatékony legyen. Bizonyos szektorokban azonban az aktív álláskeresők megcélzása gyakran nem jelent gyors megoldást. Ilyen esetekben a passzív jelölt bázisok felé való nyitás lehet a hatékony irány. Bármilyen irányba is megyünk, fontos figyelembe vennünk a jelöltek preferenciáit és a számukra fontos információkat megosztanunk már a toborzás korai szakaszában, így például a fizetés mértékét és a feladatok pontos leírását. Ezzel jelentősen gyorsíthatjuk a toborzási folyamatot és olyan jelöltekkel léphetünk kapcsolatba, akikkel jó eséllyel meg is tudunk majd állapodni” – mondja Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
2023-ban tízből hét cégnél nem számítanak változásra a béren kívüli juttatások keretösszegénél, a válaszadó cégek 29 százalékánál terveznek emelni (átlagosan 16 százalékot), míg 4 százalékuk csökkentést jelez előre (átlagosan 12 százalék).
A keretösszeg növelése az átlagnál magasabb az éves szinten 100 fő felett toborzó cégeknél (43 százalék), valamint azoknál, amelyek 20 millió forint felett költenek toborzásra (48 százalék), a nyugati régióban működő cégeknél (37 százalék) és a legalább 250 fős cégeknél (átlagosan 38 százalék). A béren kívüli juttatások keretösszegét többnyire a pár fős és a fizikai munkát végző vállalatoknál tervezik idén csökkenteni.
A felmérés a béren kívüli juttatások változtatása mögött meghúzódó okokra is kitért: azok a cégek, amelyeknél várható változás 2023-ban, azok 77 százaléka a megélhetési költségeket jelölte meg első helyen – ez az arány az egy évvel korábbi felméréshez képest a duplájára nőtt. Míg a juttatásokban emelők 48 százaléka a kedvezőtlen gazdasági helyzetre reagálva hozta meg döntését.
A bérfejlesztés céljaként a munkavállalók megtartását jelölték meg a legtöbben (87 százalék), emellett az új munkavállalók megszerzését is sokan említették (51 százalék). Ez utóbbi sorrend az előző évhez képest nem változott, de említési arányuk emelkedett 8, illetve 11 százalékkal.
Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.