563 600 forint volt az „átlag magyar” bruttó bére 2022 novemberében

563 600 forint volt az „átlag magyar” bruttó bére 2022 novemberében
2023. 01. 25., 08:44

2022 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 563 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 387 800 forint volt, előbbi 16,8, utóbbi 17,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2022. novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 563 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 574 100 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 387 800 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,8 százalékkal nőtt; a kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 17,6 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A reálkereset 4,7 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 22,5 százalékos növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 441 800 forint, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 305 800 forint volt. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS