4,1 százalékos volt a munkanélküliség az első negyedévben

2023. 04. 28., 10:33

2023 első negyedévében 4,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, 0,3 százalékponttal nagyobb, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A 2023. január–márciusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 199 ezer volt, 18 ezerrel több, mint 2022 első negyedévében; a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 105 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 94 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 4,1  százalékra emelkedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 32 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 10,3 százalék volt. Az összes munkanélküli 15,9 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály 3,7 százalékos munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,2 százalékra emelkedett.

A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,9 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön nőtt (egyaránt 0,8 százalékponttal), míg Budapesten – egyedüliként a régiók közül – csökkent (0,1 százalékponttal).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 32,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Foglalkoztatottság

A 2023. január–márciusi időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak 4 millió 696 ezres létszáma 21 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 18 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 579 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 424 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,7 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 155 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta éves szinten 0,6 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 276 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk év/év alapon 0,6 százalékponttal, 28,0 százalékra nőtt.

Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal, 87,5 százalékra csökkent, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,9 százalékponttal, 67,5 százalékra emelkedett.

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,3 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,5 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A legjelentősebb éves szintű növekedés a foglalkoztatási ráta értékében Észak-Alföldön (2,0 százalékpont) volt, míg Dél-Alföldön 0,8 százalékpontos csökkenés mutatkozott az előző év január–márciusához képest. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS