3,8 százalékos volt februárban a munkanélküliség

2022. 03. 25., 10:29

2022 februárjában 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 668 ezer fő; a munkanélküliek száma 2022 februárjában 185 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma február végén 252 ezer fő volt, 16,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

2021. december–2022. február

A 15–74 éves munkanélküliek száma a három hónapos időszakot tekintve éves összevetésben 33 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 97 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 3,8 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 86 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,9 százalékponttal 3,8 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 35 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalékra mérséklődött. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok közül került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55–74 éveseké 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 8,7 hónap volt, a munkanélküliek 33,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 675 ezer főt tett ki, ami 101 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 107 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 15 ezerrel csökkent.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 270 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 27,5 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 87,8 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,8 százalékponttal, 64,6 százalékra emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-15 13:25:00
Magyarországon elsősorban Budapest, valamint több egyetemváros lehet érintett, miközben az uniós csomag másik fontos iránya a lakáskínálat bővítése, az engedélyezés gyorsítása és a bérlakásfejlesztések ösztönzése.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS