3,6 százalékos volt márciusban a munkanélküliség

2022. 04. 28., 09:17

A 2022 márciusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 697 ezer, a munkanélküliek száma 176 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt.

Részletes adatokat a statisztikai hivatal 2022. I. negyedévére vonatkozóan tett közzé.

Munkanélküliség

2022. január–márciusban a 15–74 éves munkanélküliek száma 34 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélküliek átlagos létszáma így 181 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékot tett ki. A férfiak körében a munkanélküliek száma 99 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 3,8 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 82 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 1,3 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 31 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli még mindig több mint 17 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 8,9 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarország kivételével – ahol a mutató értéke 1,0 százalékponttal nőtt – mindegyik régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest, a legjelentősebben Pest és Dél-Alföld régiójában (egyaránt 1,6 százalékponttal). A munkanélküliség szintje Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,8 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,7 százalék).

Foglalkoztatottság

A 15–64 évesek közül 4 millió 569 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,0 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 424 ezer főt ért el, foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 1,3 százalékponttal, 78,5 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 75 ezerrel, 2 millió 145 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 3,1 százalékponttal, 69,4 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 269 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 27,4 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 2,2 százalékponttal, 87,8 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,4 százalékponttal, 64,6 százalékra emelkedett.

Minden régióban nőtt a foglalkoztatási ráta a 15–64 évesek körében az előző év azonos időszakához képest, a legjelentősebben Budapesten (3,9 százalékponttal), a legkevésbé (0,7 százalékponttal) Dél-Alföldön. A jelentős rátanövekedés következtében a fővárosban volt a legkedvezőbb a helyzet, a foglalkoztatás szintje itt a legmagasabb, 79,9 százalék, míg a legalacsonyabb érték (67,7 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.