3,6 százalékos volt a munkanélküliség októberben

2022. 11. 25., 10:19

A 15–74 éves munkanélküliek száma 2022 októberében 176 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék, a foglalkoztatottak átlagos létszáma (ugyanebben a korcsoportban) 4 millió 705 ezer fő volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A munkanélküliségi ráta szeptemberben 3,8 százalék, augusztusban 3,6 százalék, a foglalkoztatottaké augusztusban 4 millió 713 ezer, szeptemberben 4 millió 708 ezer volt.

2022. augusztus–október

Munkanélküliség. A 15–74 éves munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 10 ezer fővel, 174 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 93 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,1 százalékponttal, 3,6 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 81 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 32 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 3,4 százalékponttal, 10,3 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,4 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály 3,2 százalékos munkanélküliségi rátája nem változott, míg az 55–74 éveseké kismértékben (0,1 százalékponttal), 2,8 százalékra emelkedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, a munkanélküliek 32,1 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Foglalkoztatottság. A 15 – 74 éves foglalkoztatottak létszáma 2021. augusztus–októberihez viszonyítva 37 ezer fővel több, 4 millió 714 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 35 ezerrel és a külföldön dolgozóké 16 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 14 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 601 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,7 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 435 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,0 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 25 ezerrel, 2 millió 166 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 70,3 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 278 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 28,3 százalékra emelkedett. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 88,3 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,4 százalékponttal, 66,3 százalékra emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.