350 ezer forint fölötti bruttó fizetést szeretne a pályakezdők kétharmada

2022. 07. 28., 11:02

A pályakezdő fiatalok kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetést szeretne kapni havonta, de vannak, akik már az induláskor milliós bérezésben gondolkodnak – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A versenyképes fizetés mellett a rugalmas munkaidő és a nyitott és támogató vezetők a legfontosabb szempontok a fiatalok számára a munkahely választás során.

A versenyképes fizetés kulcsfontosságú a pályakezdő fiatalok számára a munkahely választás során, nem tartanak attól, hogy nem sikerül a végzettségüknek megfelelő pozíciót találni, és elsősorban Facebookon, illetve a munkaadók weboldalain tájékozódnak, amikor állást keresnek – többek között ez derült ki a Work Force HR szolgáltató megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A kutatás szerint a 18–25 év közötti fiatalok alig több mint harminc százaléka érné be havi 350 ezer forint, vagy az alatti bruttó fizetéssel, mintegy 60 százalék ennél magasabb bérigényt fogalmazott meg, 10 százalékuk pedig nem tudta megmondani, hogy mennyit szeretne keresni.

Közel 27 százalékuk 350 és 450 ezer forint közötti bérre vágyik, de 10 százalék fölött van azok aránya is, akik 600–800 ezer forintos fizetést is reálisnak tartanak. Akadnak olyanok is – a válaszadók 2,7 százaléka –, akik már az induláskor milliós fizetésben gondolkodnak.

Az, hogy a munkaadók tisztában legyenek a pályakezdők fizetési elvárásaival azért is nagyon fontos, mert a kutatás egy másik fontos megállapítása, hogy a versenyképes fizetés az elsődleges szempont, amikor munkahelyet választanak. Ezt a rugalmas munkaidő, illetve a nyitott és támogató vezetők követik, de a befogadó csapat és az előrelépés lehetősége is ott szerepel a legfontosabb tényezők között.

Érdekesség, hogy a végzettségtől függően azért vannak meglepő eltérések ettől az eredménytől. A 8 általánossal rendelkező válaszadók esetében például a rugalmas munkaidő még a versenyképes fizetésnél is fontosabb, a szakmunkásoknál pedig a támogató vezetők és csapat, és a munkahely jó megközelíthetősége is a bérnél előrébb került a szempontok között. Az érettségivel rendelkezők körében a valódi, kihívást jelentő feladatok és a cég hírneve is a döntést befolyásoló legfontosabb tényezők között szerepel, míg a felsőfokú végzettségűeknél a fizetés az elsődleges szempont, amit a nyitott és támogató vezetők és a rugalmas munkaidő követnek.

A fiatalok többsége meglehetősen magabiztos, ha arról van szó, hogy sikerül-e a képzettségének megfelelő munkahelyet találni és megfelelni a vezetők elvárásainak. Az elhelyezkedés kapcsán közel 70 százalékuk jelezte, hogy nem tartja nehéznek a számára megfelelő munkahely megtalálását, míg valamivel több mint 60 százalékuk úgy érzi, nem jelent majd túl komoly kihívást, hogy megfeleljen a munkáltatói elvárásoknak.

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben jó hír lehet a munkaadók számára, hogy a fiatalok jelentős része azzal számol, hogy hosszabb időt tölt el egy-egy helyen. A kutatás során a válaszadók 45,4 százaléka jelezte, hogy öt évre, vagy annál hosszabb időre tervez egy munkahelyen, és mindössze 10 százalék körül volt azok aránya, akik 1–2 év után váltanának. Igaz, ebben a kérdésben sokan bizonytalanok, hiszen közel 29 százalék nem tudott érdemi választ adni rá.

Ambícióban nincs hiány, ha a pályakezdőkről van szó, 78,7 százalékuk szeretne idővel magasabb pozícióba kerülni és valamivel 43 százalék fölött van azok aránya, akik úgy érzik, erre két éven belül reális lehetőségük van. További kicsit több mint 45 százalék pedig 3-5 éven belül számít arra, hogy feljebb léphet a ranglétrán.

A munkaadóknak érdemes azzal is tisztában lenniük, hogyan tudják elérni a munkahelyet kereső fiatalokat. A Work Force felmérése szerint erre a legjobb felület a Facebook, a válaszadók 60 százaléka jelezte, hogy ott keres állást. A második legnépszerűbb platformot a munkáltatók saját digitális felületei jelentik (35,4 százalék tájékozódik ezeken), a személyes megkeresést pedig a válaszadók 25,3 százaléka jelölte meg. A fiatalok valamivel kevesebb mint negyede használja a HR szolgáltatók portáljait, és 21 százalék körül van azok aránya, akik a munkaügyi központok által kínált lehetőségeket is megnézik. (Ennél a kérdésnél egy válaszadó több választ is megjelölhetett.)

Az adatokból is jól látszik, hogy a mostani pályakezdő fiatalok meglehetősen magabiztosak és bár a fizetés még mindig kulcsfontosságú, a jó munkahelyi légkör, a rugalmas munkaidő, illetve a jó megközelíthetőség igencsak felértékelődött. Ezek a megállapítások maximálisan összhangban vannak a mindennapokban szerzett saját toborzási tapasztalatainkkal is. A Job Force Iskolaszövetkezettel karöltve átfogó képünk van a pályakezdők igényeiről, melyet megosztunk ügyfeleinkkel, ezzel is támogatva őket a fiatalokat vonzó munkáltatói márka formálásában – mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője. 

A Work Force megbízásából az Atkári Research&Analysis végezte el a kutatást 18–25 év közöttiek körében, 500 fős mintán, 2022 májusában. A Work Force tervei szerint évente jelentkezik majd az index.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS