3,5 százalékos volt a munkanélküliség a harmadik negyedévben

2019. 10. 29., 09:31

A 2019. július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt; a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 521 ezer fő volt, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  • A 2019. július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt; a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 521 ezer fő volt, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Munkanélküliség

2019. július–szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliség lényegében nem változott, a munkanélküliek száma 85 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 38 ezer, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalék volt. A munkanélküliek közel negyede ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,2 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 12,4 hónap volt, a munkanélküliek 34,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,7, valamint 1,9 százalékos értékekkel. A legmagasabb, 6,6 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A régiók többségében a munkanélküliség stagnált vagy kismértékben csökkent, a legnagyobb változás Budapesten volt, ahol a ráta értéke 1,4 százalékponttal, 2,1 százalékra mérséklődött.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2019. szeptember végén 243 ezer fő volt, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Foglalkoztatottság

2 019. július–szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 521 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 49 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 14 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 29 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 443 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,7 százalékponttal, 70,3 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 17 ezer fővel, 2 millió 439 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 77,4 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 3 ezer főn stagnált, foglalkoztatási rátájuk pedig 63,1 százalékra változott.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 295 ezer, a foglalkoztatási ráta 29,2 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel, 3 millió 450 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,4 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 698 ezer főt tett ki, a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 56,9 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 75,4 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,2, a nőknél 67,8 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében a legtöbb régióban alig változott. Budapestet jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt, de a legjelentősebben, 2,2 százalékponttal, 72,1 százalékra Pest régióban növekedett az értéke. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65,7 százalék. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS