3,5 százalékos volt a munkanélküliség a harmadik negyedévben

2019. 10. 29., 09:31

A 2019. július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt; a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 521 ezer fő volt, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  • A 2019. július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt; a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 521 ezer fő volt, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Munkanélküliség

2019. július–szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliség lényegében nem változott, a munkanélküliek száma 85 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 38 ezer, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalék volt. A munkanélküliek közel negyede ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,2 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 12,4 hónap volt, a munkanélküliek 34,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,7, valamint 1,9 százalékos értékekkel. A legmagasabb, 6,6 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A régiók többségében a munkanélküliség stagnált vagy kismértékben csökkent, a legnagyobb változás Budapesten volt, ahol a ráta értéke 1,4 százalékponttal, 2,1 százalékra mérséklődött.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2019. szeptember végén 243 ezer fő volt, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Foglalkoztatottság

2 019. július–szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 521 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 49 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 14 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 29 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 443 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,7 százalékponttal, 70,3 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 17 ezer fővel, 2 millió 439 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 77,4 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 3 ezer főn stagnált, foglalkoztatási rátájuk pedig 63,1 százalékra változott.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 295 ezer, a foglalkoztatási ráta 29,2 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel, 3 millió 450 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,4 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 698 ezer főt tett ki, a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 56,9 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 75,4 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,2, a nőknél 67,8 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében a legtöbb régióban alig változott. Budapestet jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt, de a legjelentősebben, 2,2 százalékponttal, 72,1 százalékra Pest régióban növekedett az értéke. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65,7 százalék. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-14 18:05:00
A díjat immár negyedik alkalommal adják át azoknak a referenseknek és vállalkozásoknak, akik munkájukkal túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken, és aktívan hozzájárulnak a fogyasztóvédelmi szemlélet, valamint a fogyasztóbarát vállalati kultúra erősítéséhez.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS