312 ezer fő alkotta Magyarország potenciális munkaerő-tartalékát 2025 II. negyedévében

2025. 10. 02., 11:05

2025 II. negyedévében 312 ezer fő alkotta a potenciális munkaerő-tartalékot, ezer fővel több, mint az előző negyedévben, és ugyanennyivel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.

Az üres álláshelyek betöltésének forrása lehet az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalék – emlékeztet a statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci folyamatok, 2025. II. negyedév” című kiadványa. Ebbe a körbe tartoznak a(z aktívan munkát kereső és a rendelkezésre állás kritériumát is teljesítő)  munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem keresők, illetve a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítők. (A rendelkezésre állás kritériumának az nem felel meg, aki két héten belül nem tudna munkába állni akkor sem, ha találna megfelelő állást.)

2025 II. negyedévében 312 ezer fő volt a potenciális munkaerő-tartalékot képzők létszáma, amely közel azonos az előző év azonos időszaki értékével. A munkaerő-tartalék 70 százalékát a munkanélküliek tették ki, 22 százalékuk pedig nem volt jelen a munkaerőpiacon (vagyis nem keresett munkát vagy nem tudott volna rövid időben belül elkezdeni dolgozni) annak ellenére, hogy szeretett volna munkát vállalni.

A munkaerő-tartalék megoszlása 2025. második negyedévében:
– alulfoglalkoztatott: 24,9 ezer fő;
– munkanélküli: 218,6 ezer fő;
– inaktív, keres munkát, de nem áll rendelkezésre: 8,5 ezer fő;
– inaktív, nem keres munkát, de szeretne dolgozni: 60,0 ezer fő.
Az alulfoglalkoztatottak átlagos létszáma egy év alatt 4,9 ezer fővel csökkent, a munkanélkülieké 4,7 ezerrel nőtt, a munkát kereső, de rendelkezésre nem álló inaktívaké 2,2 ezerrel csökkent, a munkát nem kereső, de munkába állásra készen álló inaktívaké pedig 1,6 ezerrel nőtt.

A potenciális munkaerő-tartalékot 2025. II. negyedévében 163,8 ezer férfi és 148,1 ezer nő alkotta. A munkaerő-tartalék férfi tagjainak 73 százaléka munkanélküli volt, ami közel 2 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Csökkent azok száma, akik rendelkezésre álltak, de nem kerestek munkát. A nőknél enyhén emelkedett a munkanélküliek részesedése a munkaerő-tartalékban, náluk a rendelkezésre állók és munkát nem keresők aránya emelkedett az előző év azonos időszakéhoz képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS