300–400 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett a legtöbb elsőéves egyetemista

2023. 10. 07., 18:09

Az elsőéves egyetemisták kétharmada szeretne dolgozni a tanulás mellett, a legtöbben ismerős ajánlásából jelentkeznének állásra – olvasható a Follow Marketing Kft. által végzett kutatásából.

A Follow Marketing Kft. a Metropolitan Egyetem 2023-as gólyatáborának főszponzoraként kizárólag frissen érettségizett, az egyetemre már felvételt nyert diákokat kérdezett egyebek mellett arról, hogy mit várnak el egy munkahelytől. Baranyai Örs, a cég társtulajdonosa elmondta: a cél az volt, hogy átfogó képet kapjanak a következő generáció igényeiről, jövőképéről.

A 200 fő bevonásával készült kutatás szerint a gólyák 69 százaléka szeretne dolgozni egyetemi évei alatt. Fő motivációjuk egyharmad-egyharmad arányban a tapasztalatszerzés és a tanulmányok finanszírozása. A legtöbben (36 százalék) az alapszükségletei kielégítésére vállalnának munkát, a karrierépítést pedig nagyjából minden ötödik elsőéves hallgató (22 százalék) jelölte meg indokként.

Arra a kérdésre, hogy milyen platformokon keresztül jelentkeznének állásra, 85 százalék felelt úgy, hogy ismerős ajánlásából. A válaszadók kétharmada álláshirdető portálokon keresne munkát, minden második kitöltő pedig a Facebookon, Instagramon közzétett hirdetések alapján. Állásközvetítő cég szolgáltatását 15 százalékuk venné igénybe.

Reálisabbak a bérigények, mint korábban

Havi 100 és 200 ezer forint közötti összegért csupán a megkérdezettek 5,5 százaléka vállalna munkát, 200-300 ezer forintért már 34 százalék. A többség, minden negyedik gólya 300-400 ezer forintot kérne a munkáltatójától. Ennél többet, 400-500 ezer forintot kevesebb, mint a válaszadók 5 százaléka, 500 ezer forintnál is többen pedig a kitöltők 12 százaléka vár el.

„A pályakezdők sokszor milliós fizetésről álmodnak, miközben még nincs is tapasztalatuk. A korábbi hazai kutatásokkal ellentétben viszont az általunk végzett felmérésben helyesen ítélték meg a lehetőségeiket az elsőéves hallgatók, teljesen reális elvárásokat tűznek ki maguk elé” mutatott rá Baranyai Örs.

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a megbecsültség érzése és a családias hangulat sokkal fontosabb a gólyák számára, mint a pénz.

Vonzó a marketing

A kérdőívet kitöltők könyvolvasással (63 százalék), podcastek hallgatásával (55 százalék) és interjúk nézésével (44 százalék) fejlesztik magukat, ezeket követik a blogcikkek olvasása (36 százalék), az előadásokon, workshopokon való részvétel (20 százalék) és a képzések (17 százalék). Mindössze a megkérdezettek 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem fejleszti magát.

Arra a felvetésre, hogy melyik az a három legjobb tulajdonság, amiért a jövőbeli kollégák hálásak lesznek az elsőéves diákoknak, minden harmadik válaszadó azt felelte, hogy az alázat, a türelem és a kreativitás. Ezt a könnyű alkalmazkodás, segítőkészség és empatikusság hármas követte, de a kitartás, akaraterő, jó kommunikáció triót is sokan jelölték meg.

Hogy mennyire tudják elképzelni magukat a gólyák a marketing szakmában, arra egy egytől ötig terjedő skálán a többség a négyest jelölte meg.

„A marketingpiac sajnos felhígult, mert egy néhány órás képzés után szinte mindenki marketing szakembernek képzeli magát, de igazán minőségi munkát nem tudnak letenni az asztalra. Ha viszont valaki időt és energiát nem spórolva fektet be a saját maga képzésére, akkor kapkodni fognak utána a cégek” – mutatott rá a szakember.

(Illusztráció: Follow Marketing)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS